Vértek, pajzsok és egyéb védőfelszerelések

Meg is van az első fontos kihagyott dolog. Az erőhatásra szögben álló felület által leadott ellenerő kismértékben oldalra "tolja" az erőt kifejtő tárgyat. Kibaszott triviális, viszont az összképhez ez is kell. Eh.

A milyen forma milyen testet merre tol része mechanika a dolognak de kőkeményen. Gömb projektíliákról beszélünk -> a leginkább deformálódó lövedékek, önnön deformitásukra ezek használják fel a legnagyobb legnagyobb energiát becsapódáskor, ugyanakkor a deformitásuk minden esetben erősen felületnövelő, tovább csökkentve a koncentrált becsapódási energiát és a vas átütésének esélyét.
17-ben már kevésbé, de 15 utolsó harmadától 16 végéig (inkább ekkor) szép számúak a kívülről vagy belülről, ritkábban mindkét oldalukról bőrrel borított vasak.
Amit szintén nem számoltál bele, hogy szinte mérhetetlen mértékben de a becsapódó lövedék az egyé mellvért geometriájára kihat, az nem csak lokálisan nyel el energiát. Korai időszakban a mellvért alatt nem csak buff coat (ami nem csak a bőrkabát lehet, 45-50 réteg zsákvászon kb ugyanazt a hatást adja) hordása volt átlagos, láncing is befigyelhetett a lemez alá több területen. Gömblövedék energiáját pedig az is szépen megfogja.
2mm vastagság már 16 közepétől a keresztmetszet alja igazából, nem számolva az átfedéseket (gorget, az idő múlásával egyre ritkábban a bevor, spangenharnessnél a lemezek amúgy is átlapolják egymást) és a legó vértek vicces tulajdonságait (változtatható számú rátétlemez, cserélhető vastagságú/kialakítású elemek, adott esetben munionos gorgetre csatolt kisvállra rögzíthető nagyváll, egyes lemezzel számolva átfedések nélkül is 3mm, az átlag inkább a másfeles lemez és a vállakon bőven van átfedés, tehát száolhatunk nyugodtan 5-6mm-el, vagy akár többel is)

Mostly true. Viszont a buff coat specifikusan bőr... a rétegelt cucc a jack, ami valóban használatos volt még akkor IS.
A teljes vértelem torzulása nem annyira mérhetetlenül minimális, pl pont az esszében van egy cuirass, amin tisztán látszik, hogy jó tenyérnyi sugarú körben torzult a lemez a becsapódás körül.
Láncing felhozása detto jogos, bár 1580 után már nem igazán jellemző, és addig is főleg (de nem kizárólagosan) alabárdosokra, ill ruhához varrt (ekkor már kimondottan ritka a kötözés) láncujjak megestek gazdagabbaknál is. Az ujjak azonban belógnak mellkasra is, ergo valóban számít.

Buff coat védelem és felhasználás szempontjából ekvivalens a buff jacket-el imho Viszont most elmerengtem egy jack o' plate elkészítésén. Mivel többnyire hulladékból gyártották a feljegyzések szerint, ha szép apránként VALAKI kivagdossa nekem a kör/félkör darabokat és kilyuggatja hamar megvan

Ahri, szerintem azért ne felejtsük el azt hogy, bár rendszerként vettük a energia elnyeletést, azért és pont ezért ha még nem is hatol át vagy nem hatol át oly mértékben a proektília hogy az traumát okozzon, viszont a fellépő energiák miatt belső sérülés is felléphet. Gondolok itt, ha vegysebben nézzük a kort, korabeli gránátvetőkre, vagy apróbb kaliberű ágyúkra (4-8 hüvelyk). Ki kéne számolni mit bír ... :S

Gránátvetőnek nagyon alacsony a torkolati energiája, a robbanás maga problémásabb, a 100-200mm-s ágyú meg se nem apró kaliberű, se nem személyi fegyver...
Igazából ha valaki finanszírozza, én tesztelek bármit bármin.... de akkor már ne hagyjuk ki a lángszórókat, kézigránátokat, rakétás muskétákat, illetve az epic 10+csöves ütegeket se.

Nem kéne. Sokkal nagyobb a tömeg és a becsapódási felület, nagyobb tömeg pedig következetesen nagyobb energiával jár. A belső sérülés garantált, a vért átszakítása erősen esélyes, túlélés erősen kétséges

Exactly my point, ezért mondtam, h a 100-200mm-s ágyú nem személyi fegyver - következésképpen a vértnek nem kimondottan dolga megfogni.

I see, és akkor a személyi fegyverek esetén fellép sokkhatással érdemes számolni?

Sokk hatás akkor van ha a lövedék sérülést is okoz. Stopphatás (amire szerintem gondoltál) érdemben szintén csak ekkor van.
Azt vizsgálva hogy mi okoz sérülést egy adott vértben a korhoz illeszkedő fegyverekkel/technológiával vizsgálva, mind a sokk, mind a stopphatás lényegtelen.

Hjaigen, a lövedékállósághoz hozzátenném a modern vonalat is... Az US Palm hozott ki 8 kilós mellényt, standalone acél-kerámia hibrid lapokkal, Type IV besorolással, ami azt jelenti, hogy a 166graines .30-06 Springfield M2 AP (878 m/s-nél) lőszert, és alatta mindent megfog. Gyakorlatiasabb szempontból az US Palm állítása és Suarezék tesztjei szerint 15 lövést visel el 7.62*54-ből (Dragunovból, 15 méterről, még mielőtt vki kérdezi), .50 BMG-re MÉG nem tesztelték. De igazság szerint 15 7.62*54-es lövedéket benyelni és túlélni önmagában is elég epic, és kb azt jelenti, hogy továbbra is áll, amit mondtam, miszerint az adott kor vérje fogja az adott kor személyi fegyvereit.
Természetesen ha az US Palm figyelembe venné a korábban fejtegetett tervezési szempontokat, akkor még jobb eredményeket érhetne el, mert ezt a teljesítményt SÍK lemezzel adja a cucc.

Offtopic. Kicsi melóval kvagazdagok lehetnénk! (KV szó direkt módosítva)

Hátha érdekel valakit, 16. századi kézprotézisek. Berserk-fanoknak javaslom a Götz von Berlichingenről szóló linkek átnézését - bár másnak is érdekes olvasmány lehet egy olyan ember története, aki 24 éves korától műkézzel katonáskodott egészen 66 éves koráig, és mindezek után élt még 18 évet.

Ahriman írta:Hátha érdekel valakit, 16. századi kézprotézisek. Berserk-fanoknak javaslom a Götz von Berlichingenről szóló linkek átnézését - bár másnak is érdekes olvasmány lehet egy olyan ember története, aki 24 éves korától műkézzel katonáskodott egészen 66 éves koráig, és mindezek után élt még 18 évet.

MOAR!

Ilyen jöhet még

Ha definiálod, h pontosan milyen jöhet még, akkor valsz találok még pár weird stuffot.
Addig is, hátha valaki nem ismeri - I. Maximillian ajándéka VIII. Henriknek. A maszk Maximillian karikaturisztikus portréja gyakorlatilag.

Szerintem ha valahol találsz jó összefoglaló anyagot a diétás vasgyűjteményéről, azon is ámulnának itten a legtöbben

Szörcsing mostly done.

Tonletes avagy nagyszoknyás vért. Kimondottan érdekes története van, ugyanis egyfelől ilyesztően gyorsan rakták össze, másfelől a tökéletes példája a szarrátakarításnak. A gyors összerakás oka az volt, hogy a korábban megbeszéltekkel ellentétben Henrik baszott elküldeni a spéci záródós kesztyűjét a torna másik résztvevőjének, a francia királynak (aki ugyanolyan kesztyűt akart, és mintának kérte volna kölcsön), aki erre közölte, hogy kurvaanyád, akkor módosítok a torna szabályain, oldd meg. A szarrátakarítás meg onnan látszik, hogy helyenként még megvan foltokban az aranyozás, amit a sok polírozgatás az évek során megkímélt - namost az aranyberakás standard eljárása alapján ahhoz, hogy nagyobbrészt eltűnjön az arany, legalább 1.5mm-nek kellett eltűnnie. A vért viccessége ezen kívül abban áll, hogy a tenyeren, talpon, és a szoknya alulsó nyílásán kívül sehol sem támadható a viselője.

...


A fent említett tornára eredetileg szánt vért, olyan technikai megoldásokkal, hogy a vért arról lett híres, hogy a NASA erről vett át pár megoldást. A képen nem látszik, de a segge is rákozott, azaz gyakorlatilag MÉG JOBBAN véd, mint az előző. Külön figyelmet érdemel az, hogy az elemek nem kötözve vagy szíjazva vannak, hanem egymásra zárnak rá, így gyorsan és könnyen fel lehet pakolni a tulajra őket, azonban a technológia iszonyatos precizitást követel meg. Szintén érdekes, hogy a derékrész rémálomba illő komplexitású siklópályákat kapott, a váll és a mellvért alja viszont lebegő ízület, azaz bőrcsíkokra vannak szegecselve a lemezek. Ha pedig mindezen érdekességek kevésnek tűnnének, akkor szólok, hogy ez a grand bascinet mozog oldalirányban, azonban fel-le nem, tehát a standard grand bascinetnél szabadabb, miközben ugyanúgy kitörhetetlen benne a delikvens nyaka.

...


A fenti kettő után az 1515-ös díszvértje meglepően puritán, primitív és dísztelen, ez azonban tökéletesen jellemzi Henriket - az igazán jó vértjeit csatára és tornára csináltatta, a többin spórolt. A vért egyetlen különlegessége a lónak kivágott tonlet, amit egyetlen darabból munkáltak meg, formailag tökéletesen követve a korban szokásos kabátok alsó részének kinézetét. A fekete-fehér képen látszik igazán a munka tökéletes mivolta - alig látszik, hogy az ott nem szövet, hanem acél.

...


Öregebb korára kissé elhízott, azonban ez a vért mutatja, hogy elpuhulni azért nem puhult el. A mellvért még a sok karbantartás után is 4mm környéke középen. A lábvért arányossága a testhez képest sokat elmond emberünk izomzatáról - ekkor már ugyanis bőven 120 cm felett volt a derékbősége. A bal oldali kesztyű egyike a kevés balos erősítőkesztyűknek, amit a sima páncélkesztyűre vettek rá - magában a gyakorlat nem ritka, azonban az, hogy az erősítőkesztyű is teljes rákozott kesztyű, nem csak egy formázott lemez, már nagyon is ritka. A mellvért közepén látható sasszeg egyértelműen további erősítőlemezek rögzítésére szolgál, a több lyuk jobb oldalt pedig többféle kopjatámasz rögzítését teszi lehetővé.

...


Végül pedig ismereteim szerint az utolsó vértje 1544-ből. Szintén semmi igazán különleges, egyszerűen csak a kor legmagasabb szintű technológiájának mesteri alkalmazása - minden rákozott terület mozog, és nem lebegő ízületeken, hanem végig siklópályázva. Emlékeim szerint a mellvért és a sisak muskétaálló, a karok és lábak pisztolyállóak, ebből kifolyólag látszik is, hogy több elemet lehagytak inkább.

Á, nem közvetlen közelről kapta XD

No ork, szolgáltassál már nékem pontos infókat olasz asszimetrikus kesztyűkről. Úgy érzem van egy fontos és vicces részlet ami nem ugrik be, de amíg nem vagyok benne biztos addig nem akarom lelőni a poént.

Definiáld az asszimmetrikust... ami kapásból beugrik, az az, hogy a balos jellemzően egy darabból volt húzva, a másik két darabból szegecselve, ami néhány modern elemzőt arra a következtetésre vitt, hogy a jobbos mozgékonyabb - ennek ellentmond, hogy izé, 2-3mm-t mozognak az eredetiek és a lazán szegecselt reprók. Az meg nem éppen a mozgékonyság netovábbja. Ha nem erre gondoltál, akkor defináld pontosabban...
Hja, ezen kívül van elég kevés olyan lelet, ahol a balos ujjhegyig rákozott kétujjas, a jobbos meg vagy félkesztyű, vagy ötujjas lerohadt ujjakkal.

Ahriman írta:a balos jellemzően egy darabból volt húzva, a másik két darabból szegecselve, ami néhány modern elemzőt arra a következtetésre vitt, hogy a jobbos mozgékonyabb - ennek ellentmond, hogy izé, 2-3mm-t mozognak az eredetiek és a lazán szegecselt reprók...
Hja, ezen kívül van elég kevés olyan lelet, ahol a balos ujjhegyig rákozott kétujjas, a jobbos meg vagy félkesztyű, vagy ötujjas lerohadt ujjakkal.

Igeeeeeen Konkrétan arra nem emlékeztem, hogy egyszer beszéltük hogy a jobbos kesztyűket faszér szegecselték két darabból, ha gyakorlatilag a legtöbb megmaradt darabon fix a szegecselés, a többin pedig értelmetlenül minimális a mozgás.
Ami miatt ez eszembe jutott: mindannyiunk kedvenc és az ország "legjobb" páncélkovácsának ismét sikerült 5-6 leletből összeollózott korhűtlen hülyeséget alkotnia, adott korra-tájegységre-páncéltípusra NAGYON nem jellemző ujjakkal, ráadásul szintén pontatlan az egy darabból húzott kesztyű kézfejének-ujjvédőjének kialakítása. Azt, hogy a jobbos kesztyű lett egyből húzva és a balos a szegecselt, még betudhatjuk annak hogy a tulaj lehet balkezes.
https://picasaweb.google.com/lesusius2/EladoHolmik#5578461370243221410 Innentől javaslom megnézegetni a ezt és ezt követő négy képet.

Ööö, nem, nem tudhatjuk be. A CSUKLÓNAK kell fixnek lennie... Továbbiakban nem kommentálnám, most téptem be egy kicsit a tömény műgyantától, és valsz még a tőlem megszokotthoz képest is túlságosan agresszív lenne.

Bocs, le vagyok zombulva én is plusz a koncentrációkészségem erősen csökkent, az fel se tűnt hogy a csukló nem fix X)

A kérdést alapvetően két oldalról kell megközelíteni, az egyik a felszereléskövetelmények, a másik a konkrét hatás témája.

Felszereléskövetelmények terén a fő kérdésünk az, hogy mi a minőségi minimuma egy felszerelési tárgy elfogadásának. Páncélok témájára konkretizálva: Páncélnak minősül-e a szabályok szerint mondjuk a te karton+szigszalag vállbizgeréd, páncélnak minősül-e egy műanyag mellvért, vagy éppen páncélnak minősül-e mondjuk az ami az avataromon van (nem vicc, láttam már olyat ahonnan a valódi vértek ki voltak tiltva mert az "veszélyes").

Játéktechnikai hatásról illetve konkrét harcrendszerekről majd később, de ha valaki unatkozik addig összefoglalhatja helyettem hogy milyen megoldások vannak idehaza a köztudatban.

A teljesség igénye nélkül:
-ÉP rendszer: a vért ÉP-t ad. Elég egyértelmű.
-SFÉ rendszer: a vért bizonyos mennyiségű sebzést felfog. Ez csak olyan rendszerekben működik, ahol többféle sebzés van
-Immunitás rendszer: a vért bizonyos fegyverek/hatások ellen immunitást ad.
-Játéktechnikai bónusz: a vért nem ad harcban előnyt, de valamilyen más, játéktechnikai előnye van
-Realitásra törekvő rendszer: a vért ott véd, a lehetőségek és ismeretek szerint annyit, amennyit valójában.

Ennyi jutott eszembe, ezeknek egy részét lehet kombinálni is.