Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
+7
Isair
Nirwastir
Draug
Damien-Maelstrom
Ashi Valkoinen
Lobster
Skalle
11 posters
LarpHaTár :: Élőszerepjátékok alfórumai :: Lezajlott rendezvények archívuma :: Cell-Live 5 - Demgardi Krónikák
1 / 1 oldal
Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Na, akkor elsőként írok a játékról, ha nem bánjátok , bár ilyenkor sokan még gondolom csak úton vannak hazafelé
A Cell-Live 5 - Demgardi Krónikákkal megvolt életem 10. larpja, ami szerintem méltó volt erre a kerek számra . Elsősorban a társaság nagyon jó volt, öröm volt a rég nem látott arcokkal találkozni (Draug, Isair, Nirwastir, stb.), új arcokat megismerni (Avras, Razakel (még egyszer kösz a kávét ), meg még egy pár ember akinek most nem ugrik be a neve ) és a megszokottakkal is jó volt találkozni (őket most nem sorolom ). A szervezők nagyon jó munkát végeztek, mind a vizuális megjelenítéseknél, mind a történettel (bár a végkifejletnél sajnos már nem lehettem ott). Különösen tetszett Delselwald, a völgyben, teraszokra épített házak rendkívül hangulatosak voltak, bár a lépcsők nem sokáig bírták, de ez szerintem ezért a puha föld volt a hibás, és a barbár tábor is nagyon tetszett, főleg az, hogy tényleg csak az jöhetett be akit be is akartunk engedni és bár a torony nem most épült, de szerintem ez volt a legjobb a táborban. Sajnálom viszont hogy a Sográn tábort és az Expedíció helyét nem sikerült kiépíteni, de ez gondolom az építkezésnél való emberhiánynak tudható be. Igazából jó volt hogy még csütörtökön lementem, mert habár nem is tudtam a játék végéig maradni, de legalább meg volt a két nap, csak kár hogy az első éjszaka a sok sünös szóvicc miatt nem tudtam aludni , és a kialvatlanság miatt péntek este aztán ordibáltam egyesekkel, ezért bocs, mindenesetre köszönöm Damiennek, hogy magyarázta a többieknek, hogy azért vagyok ilyen ideges mert vagy 35 órája fent vagyok.
Visszatérve magára a játékra, tetszett az is hogy a szabályok az előzőhöz képest keveset változtak, így könnyen megjegyezhetőek és egyszerűek voltak, ezekből asszem nem is volt vita. Mivel legtöbbet a barbár táborban voltam, így ezt kezdem el részletesebben ecsetelni. Én szerintem elég hitelesen eljátszottuk a tábort, bár szvsz egy kicsit multi-kulti volt abból a szempontból, hogy Draug inkább egy indiánra, Damien egy afrikai harcosra én meg talán egy kicsit vikingre hasonlítottam, szóval legközelebb próbáljuk egységesíteni a barbárokat, meg talán az se a legjobb, hogy (bár szerintem minden fantasy larpon így van) hogy a barbárok barbárokként utalnak magukra, holott igazából a civilizáltabb népek hívják őket barbároknak (jó, ez igazából csak a hülye bölcsész agyamat zavarja ). Tetszett hogy a jég-barbárok és Selwyn között aztán felszínre kerültek az ellentétek (Damien megmérgezése kifejezetten jó volt, ezért Marinak jár a taps ) és habár úgy tűnik Selwyn kerekedik felül (végül én is mellé pártoltam, de ez az előtörténetemből fakadt lévén, hogy Hagardék ott hagytak Astusan hordáinak, a törzsem másik fele meg eleve Astusan hordáihoz csatlakozott), de a töltés dolog kissé bekevert és ott bukott el az egész, hogy túl későn ért vissza Selwyn a táborba, így Hagard már szépen átvehette a hatalmat kiszorítva Selwynt nem tudom hová, mert akkor már nem voltam ott és embereit vagy megölve vagy átállítva a jég-barbárok törzséhez. Itt egyébként jó volt, hogy már OUT le kellett lépnem, így mielőtt még ismét szembe találtam volna magam Hagarddal és feleltem volna azért, hogy ellene fordultam az erdőben Draug sámánnal beszélhettem aki a szellemek segítségével felvette a kapcsolatot troll "mesteremmel" aki egyrészt utasította, hogy bontsam ki a szütyőt amit kaptam, és hogy el kell mennem erről a helyről, mert nem láthatom mi fog itt történni (ez utóbbit mondjuk impróztam, de szerintem jól jött ki, így még tudom folytatni Ázkull karaktert, meg igazából szeretném is). Remélem aztán a barbárok hasznát vették annak a kőnek ami benne volt és el tudták végezni a rituálét . Játék közben egyébként először kissé ideges voltam amikor a sográn táborban leitattak, leütöttek és elvették a szütyőmet, de aztán (nem tudom hány emberen keresztül) de visszakerült hozzám, így volt egy kisebb kalandja és aki kibontotta idő előtt azt kísértették is a szellemek . Az is tetszett, végül hogy a saját céljaimat illetően a magiszterrel és pár expedíció-taggal is összeismerkedhettem.
Igazából nem tudom mit írhatnék még, összességében jó volt, talán 1-2 fokkal jobb is mint a Cell 4, bár a éjszakai vandálok nem kellettek volna, remélem azért aztán kiderült kik voltak azok és jól seggbe rúgtátok őket. Jó volt hogy a celldömölki TV is kijött tudósítani, viszont hosszútávon a biciklis gyerekek akik állandóan lesték, hogy mit csinálunk kissé idegesítőek voltak. Kíváncsian várom, hogy hogyan végződött a játék és remélem hogy jövőre aztán részt vehetek a Cell-live 6-on is
Meg még annyit, hogyha lesz valami Aftermath-szerűség akkor lécci írjátok le, hogy amit csináltam az mégis hogyan is segítette az Astusan hordái elleni "harcot". Kösz!
A Cell-Live 5 - Demgardi Krónikákkal megvolt életem 10. larpja, ami szerintem méltó volt erre a kerek számra . Elsősorban a társaság nagyon jó volt, öröm volt a rég nem látott arcokkal találkozni (Draug, Isair, Nirwastir, stb.), új arcokat megismerni (Avras, Razakel (még egyszer kösz a kávét ), meg még egy pár ember akinek most nem ugrik be a neve ) és a megszokottakkal is jó volt találkozni (őket most nem sorolom ). A szervezők nagyon jó munkát végeztek, mind a vizuális megjelenítéseknél, mind a történettel (bár a végkifejletnél sajnos már nem lehettem ott). Különösen tetszett Delselwald, a völgyben, teraszokra épített házak rendkívül hangulatosak voltak, bár a lépcsők nem sokáig bírták, de ez szerintem ezért a puha föld volt a hibás, és a barbár tábor is nagyon tetszett, főleg az, hogy tényleg csak az jöhetett be akit be is akartunk engedni és bár a torony nem most épült, de szerintem ez volt a legjobb a táborban. Sajnálom viszont hogy a Sográn tábort és az Expedíció helyét nem sikerült kiépíteni, de ez gondolom az építkezésnél való emberhiánynak tudható be. Igazából jó volt hogy még csütörtökön lementem, mert habár nem is tudtam a játék végéig maradni, de legalább meg volt a két nap, csak kár hogy az első éjszaka a sok sünös szóvicc miatt nem tudtam aludni , és a kialvatlanság miatt péntek este aztán ordibáltam egyesekkel, ezért bocs, mindenesetre köszönöm Damiennek, hogy magyarázta a többieknek, hogy azért vagyok ilyen ideges mert vagy 35 órája fent vagyok.
Visszatérve magára a játékra, tetszett az is hogy a szabályok az előzőhöz képest keveset változtak, így könnyen megjegyezhetőek és egyszerűek voltak, ezekből asszem nem is volt vita. Mivel legtöbbet a barbár táborban voltam, így ezt kezdem el részletesebben ecsetelni. Én szerintem elég hitelesen eljátszottuk a tábort, bár szvsz egy kicsit multi-kulti volt abból a szempontból, hogy Draug inkább egy indiánra, Damien egy afrikai harcosra én meg talán egy kicsit vikingre hasonlítottam, szóval legközelebb próbáljuk egységesíteni a barbárokat, meg talán az se a legjobb, hogy (bár szerintem minden fantasy larpon így van) hogy a barbárok barbárokként utalnak magukra, holott igazából a civilizáltabb népek hívják őket barbároknak (jó, ez igazából csak a hülye bölcsész agyamat zavarja ). Tetszett hogy a jég-barbárok és Selwyn között aztán felszínre kerültek az ellentétek (Damien megmérgezése kifejezetten jó volt, ezért Marinak jár a taps ) és habár úgy tűnik Selwyn kerekedik felül (végül én is mellé pártoltam, de ez az előtörténetemből fakadt lévén, hogy Hagardék ott hagytak Astusan hordáinak, a törzsem másik fele meg eleve Astusan hordáihoz csatlakozott), de a töltés dolog kissé bekevert és ott bukott el az egész, hogy túl későn ért vissza Selwyn a táborba, így Hagard már szépen átvehette a hatalmat kiszorítva Selwynt nem tudom hová, mert akkor már nem voltam ott és embereit vagy megölve vagy átállítva a jég-barbárok törzséhez. Itt egyébként jó volt, hogy már OUT le kellett lépnem, így mielőtt még ismét szembe találtam volna magam Hagarddal és feleltem volna azért, hogy ellene fordultam az erdőben Draug sámánnal beszélhettem aki a szellemek segítségével felvette a kapcsolatot troll "mesteremmel" aki egyrészt utasította, hogy bontsam ki a szütyőt amit kaptam, és hogy el kell mennem erről a helyről, mert nem láthatom mi fog itt történni (ez utóbbit mondjuk impróztam, de szerintem jól jött ki, így még tudom folytatni Ázkull karaktert, meg igazából szeretném is). Remélem aztán a barbárok hasznát vették annak a kőnek ami benne volt és el tudták végezni a rituálét . Játék közben egyébként először kissé ideges voltam amikor a sográn táborban leitattak, leütöttek és elvették a szütyőmet, de aztán (nem tudom hány emberen keresztül) de visszakerült hozzám, így volt egy kisebb kalandja és aki kibontotta idő előtt azt kísértették is a szellemek . Az is tetszett, végül hogy a saját céljaimat illetően a magiszterrel és pár expedíció-taggal is összeismerkedhettem.
Igazából nem tudom mit írhatnék még, összességében jó volt, talán 1-2 fokkal jobb is mint a Cell 4, bár a éjszakai vandálok nem kellettek volna, remélem azért aztán kiderült kik voltak azok és jól seggbe rúgtátok őket. Jó volt hogy a celldömölki TV is kijött tudósítani, viszont hosszútávon a biciklis gyerekek akik állandóan lesték, hogy mit csinálunk kissé idegesítőek voltak. Kíváncsian várom, hogy hogyan végződött a játék és remélem hogy jövőre aztán részt vehetek a Cell-live 6-on is
Meg még annyit, hogyha lesz valami Aftermath-szerűség akkor lécci írjátok le, hogy amit csináltam az mégis hogyan is segítette az Astusan hordái elleni "harcot". Kösz!
Skalle- Hozzászólások száma : 366
Age : 35
Tartózkodási hely : Komárom
Registration date : 2008. Mar. 01.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Hali!
Pár szó Sográn oldalról. Mint sokan tudjátok a karaván outos célja elsősorban az adott nép részletesebb kidolgozására épült, így a világképi alapokat próbáltuk minél inkább szélesíteni. Ezen célunk tökéletesen megvalósult, így a következő játékra már több oldalnyi Sográn világleírással gyarapodhatunk, melynek jelentős részét a mostani játékon alapoztuk meg.
Nézzük a játékot a mi szemszögünkből. A Sográn tábor úgy volt jól kiépítve ahogy volt, ezúton is köszönöm azoknak akik dolgoztak vele (bár nekem még így is sok volt az épület, tekintve hogy éppcsak megálltunk két napra). Következő játékon ha esetleg lenne megint karaván akkor csak 1 épületet húzunk fel, hangsúlyozva az átmeneti tábor jelleget.
Maga az elhelyezkedés eléggé fostalicska volt, a terveink zömébe bele sem tudtunk fogni, mivel kiestünk a forgalomból. Mivel eredendően arra építettünk, hogy helyben fogadjuk az embereket és mindenféle feladatokkal készültünk, így az halál fasza mögött csak olyanokkal találkoztunk akik nem éppen kósza küldetéseket keresgéltek.
A karaván embereinek ezúton is köszönöm, hogy maximálisan igyekeztek akként viselkedni amit várhattunk tőlük. Fénielnek pedig külön dicséret, hogy minden pillanatban fenntartotta a játék aktivitását, mert ha bárhol is nyugalom lett volna ő tutti összekuszálta a szálakat
A történetmenet tekintetében a karaván félsikerként tudta elkönyvelni a dezsőfalvi megállót. Kötöttünk néhány jó üzletet, sikerült feltölteni a készleteinket, sajnos azonban a végső dúlásban odaveszett minden hátramaradt harcos akik a Mira nagyasszony és a Natalis ház embereinek menekülését fedezték. Bár zömükben csak külhoni zsoldosok voltak, akik kevésbé jelentettek komoly érvágást a háznak, de az áldozatok között volt az ifjú Wardwick is, aki vér szerint is a házhoz tartozott. Egy ambiciózus és igen lelkes leendő kereskedőt veszített el a ház személyében.
Szervezői oldal: sajnos voltak problémák az információáramlással kapcsolatban, ez okozott is némi vitás helyzetet a zombulásnál is. Azonban leszámítva ezt a kissé szájhúzós végmészárlást a játék egésze alatt szerencsére nem kellett szervezői szóval beavatkoznom az eseményekbe. A játékosok igyekeztek jól játszani, néhány tapasztalatlan inről outban fecsegő ember kivételével nem találkoztam kiugró szabálytalansággal.
A barbárok különbözése is jól kijött, bár néhol kicsit sántított amikor egyik pillanatban még kőbuták voltak a másikban már felháborodtak hogy ne nézzük őket hülyének De összességében jó volt a feeling.
A parasztok szenzációsak voltak, nem is tudok hozzá mást fűzni mint hogy: "Szellemek!!!"
Az expedíciósokkal kevés interakciónk volt, ők mindvégig afféle ismeretlen ámde nem megbízható faktor szerepeltek a listánkon, de akikkel tudtunk üzletelni vagy egyezkedni azokban nem csalódtunk. A lányok előadása pedig nagyon ott volt!
A gazdasági rendszer sajnos több sebből vérzett, ezen még van mit csiszolni. Ugyanakkor kétségkívül igen sokféle tárgy és érték volt játékba hozva, ez mindenképpen dicséretes.
A lúzernindzsákon jót röhögtem, akik csúnyán lekésték hogy lenyúlhassák a kardomat, amikor ők éjjel dzsindzsáztak hogy jól kitoljanak velem, én már egy nagy vacsi és jó zuhanyzás után szundikáltam puha párnák között Mivel a többi cucc is megkerült, így tényleg felhőtlenül tudtunk rajtuk nevetni, bár a kétségkívül rávilágítottak arra, hogy milyen gerinctelen emberkék járkálhatnak az éjjeli erdőben és hogy emiatt a érdemes a saját holmikra nagyon vigyázni. Most csak rossz viccet akartak velünk űzni, de ugyanennyi erővel értékes holmikat is ellophattak volna.
Összegezve: úgy érzem a tavalyi cellnél mindenképpen jobb volt a játék, voltak vicces helyzetek, voltak érdekes egybeesések, és nagyon jó kis véletlen események kijöttek amik egész komoly dolgokhoz vezettek. Bár a karakterem "végsőhaláloztattam", hogy legközelebb egy igazi Sogránnal jöhessek, de úgy érzem méltón zárhattam le Dietrich von Todfeind, alias Waldus élettörténetét. S bár felvillant egy szikrányi lehetőségem, hogy megszabadulhassak végre a démonaimtól, de a zombitámadás elvette ennek lehetőségét. Addig is köszönöm "Aurorának" hogy arra a pár percre az anyám volt...
Pár szó Sográn oldalról. Mint sokan tudjátok a karaván outos célja elsősorban az adott nép részletesebb kidolgozására épült, így a világképi alapokat próbáltuk minél inkább szélesíteni. Ezen célunk tökéletesen megvalósult, így a következő játékra már több oldalnyi Sográn világleírással gyarapodhatunk, melynek jelentős részét a mostani játékon alapoztuk meg.
Nézzük a játékot a mi szemszögünkből. A Sográn tábor úgy volt jól kiépítve ahogy volt, ezúton is köszönöm azoknak akik dolgoztak vele (bár nekem még így is sok volt az épület, tekintve hogy éppcsak megálltunk két napra). Következő játékon ha esetleg lenne megint karaván akkor csak 1 épületet húzunk fel, hangsúlyozva az átmeneti tábor jelleget.
Maga az elhelyezkedés eléggé fostalicska volt, a terveink zömébe bele sem tudtunk fogni, mivel kiestünk a forgalomból. Mivel eredendően arra építettünk, hogy helyben fogadjuk az embereket és mindenféle feladatokkal készültünk, így az halál fasza mögött csak olyanokkal találkoztunk akik nem éppen kósza küldetéseket keresgéltek.
A karaván embereinek ezúton is köszönöm, hogy maximálisan igyekeztek akként viselkedni amit várhattunk tőlük. Fénielnek pedig külön dicséret, hogy minden pillanatban fenntartotta a játék aktivitását, mert ha bárhol is nyugalom lett volna ő tutti összekuszálta a szálakat
A történetmenet tekintetében a karaván félsikerként tudta elkönyvelni a dezsőfalvi megállót. Kötöttünk néhány jó üzletet, sikerült feltölteni a készleteinket, sajnos azonban a végső dúlásban odaveszett minden hátramaradt harcos akik a Mira nagyasszony és a Natalis ház embereinek menekülését fedezték. Bár zömükben csak külhoni zsoldosok voltak, akik kevésbé jelentettek komoly érvágást a háznak, de az áldozatok között volt az ifjú Wardwick is, aki vér szerint is a házhoz tartozott. Egy ambiciózus és igen lelkes leendő kereskedőt veszített el a ház személyében.
Szervezői oldal: sajnos voltak problémák az információáramlással kapcsolatban, ez okozott is némi vitás helyzetet a zombulásnál is. Azonban leszámítva ezt a kissé szájhúzós végmészárlást a játék egésze alatt szerencsére nem kellett szervezői szóval beavatkoznom az eseményekbe. A játékosok igyekeztek jól játszani, néhány tapasztalatlan inről outban fecsegő ember kivételével nem találkoztam kiugró szabálytalansággal.
A barbárok különbözése is jól kijött, bár néhol kicsit sántított amikor egyik pillanatban még kőbuták voltak a másikban már felháborodtak hogy ne nézzük őket hülyének De összességében jó volt a feeling.
A parasztok szenzációsak voltak, nem is tudok hozzá mást fűzni mint hogy: "Szellemek!!!"
Az expedíciósokkal kevés interakciónk volt, ők mindvégig afféle ismeretlen ámde nem megbízható faktor szerepeltek a listánkon, de akikkel tudtunk üzletelni vagy egyezkedni azokban nem csalódtunk. A lányok előadása pedig nagyon ott volt!
A gazdasági rendszer sajnos több sebből vérzett, ezen még van mit csiszolni. Ugyanakkor kétségkívül igen sokféle tárgy és érték volt játékba hozva, ez mindenképpen dicséretes.
A lúzernindzsákon jót röhögtem, akik csúnyán lekésték hogy lenyúlhassák a kardomat, amikor ők éjjel dzsindzsáztak hogy jól kitoljanak velem, én már egy nagy vacsi és jó zuhanyzás után szundikáltam puha párnák között Mivel a többi cucc is megkerült, így tényleg felhőtlenül tudtunk rajtuk nevetni, bár a kétségkívül rávilágítottak arra, hogy milyen gerinctelen emberkék járkálhatnak az éjjeli erdőben és hogy emiatt a érdemes a saját holmikra nagyon vigyázni. Most csak rossz viccet akartak velünk űzni, de ugyanennyi erővel értékes holmikat is ellophattak volna.
Összegezve: úgy érzem a tavalyi cellnél mindenképpen jobb volt a játék, voltak vicces helyzetek, voltak érdekes egybeesések, és nagyon jó kis véletlen események kijöttek amik egész komoly dolgokhoz vezettek. Bár a karakterem "végsőhaláloztattam", hogy legközelebb egy igazi Sogránnal jöhessek, de úgy érzem méltón zárhattam le Dietrich von Todfeind, alias Waldus élettörténetét. S bár felvillant egy szikrányi lehetőségem, hogy megszabadulhassak végre a démonaimtól, de a zombitámadás elvette ennek lehetőségét. Addig is köszönöm "Aurorának" hogy arra a pár percre az anyám volt...
Lobster- Hozzászólások száma : 1221
Age : 46
Registration date : 2008. Feb. 28.
Barbár oldalról...
Akkor kezdeném is rögtön az elejével, a problémával, mert a zombulós mészárlás után kb. 2 perccel már legalább n+1 embertől azt hallottam, hogy "ezt Sanyi baszta el", "Kildar direkt így tervezte", "A végkifejlet be volt drótozva" és társai. A következő bekezdés főleg a "kételkedők"-nek fog szólni, de azok is olvassák bátran, akiket érdekel, miért és hogyan is lett zombulás. (Igen, engem is zavart, szerintem ez a befejezés elég szar lett.)
Először is: ez egy live. Vannak lehetőségek, lehetséges végkifejletek. Több dolog vezetett oda, hogy végül ez lett (IN dolgok), volt egy-két OUT félreértés is. Másodszor: a forrással kapcsolatos dolgoknak kb. n+1 végkifejlete volt, a forrással kapcsolatosan három különböző rituálét lehetett elvégezni, kissé peches, hogy a bizonyos rituálékat megvalósítani próbáló oldalak egyike sem tudta összegyűjteni a neki szükséges tárgyakat, erőforrásokat. Harmadszor: a nem túl jó információáramlás és felhasználás miatt voltak a zombik (fattyak?) olyanok, amilyenek: a sámáni rituálé elrontása után a töltők felirata kicserélődött volna arra, amin rajta vannak a zombiság feliratai. Csak éppen a zombulás áldozatának esett emberek egyből zombulni kezdtek (pedig először töltőre kellett volna menni), másrészt a barbár táborba (ahonnan indult az egész) nem került ki ez a lap. Ezért lettek a zombik kb. immortalok, ezért keltek fel rögtön, pedig 2 percig kellett volna feküdniük és az első lendületesebb csapás elpusztította őket, ráadásul csak lassan mozoghattak volna. Szóval félreértés volt, de ne mondja senki, hogy szervezőileg így lett ez kitalálva... de attól még szarnak elég szar lett, ez tény.
Szerencsére előtte sokkal jobb dolgok történtek, és én mivel a barbár táborban tevékenykedtem egy jó darabig, így legfőképpen onnan tudok történeteket mesélni. A barbár táborra tervezett események szépen kijöttek, az élelem- és mézsörutánpótlást sikerült megszerezni, és lassan kiéleződött a konfliktus Hagard (Damien) és jómagam között is, amihez IN félreértésekés félrehallások vezettek. Történetesen Kralekh (Avras) hallotta IN-ben, hogy Hagard ezt mondja Kronnak (PG): "Maradj a háttérben és csapj le, ha kell." Hagard ezt a Sográn karaván megtámadásával kapcsolatban mondta (magánakciózunk, hm?), viszont Kralekh úgy értette, hogy engem akarnak félretenni az útból. Így aztán Kronnal és Shivannal (Shivan ) tartottam a karavánhoz, mindkettejüket leütöttük, Kront pedig a nagyasszony tiltakozása ellenére kibeleztem a karaván tábortüze mellett. Shivant életben hagytuk, mert nem tudtuk, mik a tervei. Közben a sámánoknak gyűjtögettük a dolgokat, két színes kristályt a kis elftől vettünk el, de mivel a négy támadó északi barbár volt, ezért csak leütöttük, de nem megöltük... A barbár táborban naponta kétszer rituáléztunk, amik nagyon hangulatosak voltak, közben folyamatosan beavatták Zekat (Adrienn) a beavatott szint rejtelmeibe. Közben közbenjártunk a magiszternél, hogy kapjunk letelepedési engedélyt a Birodalom területén, ezt később Hagard és a sámánok is árulásnak értelmezték, pedig a letelepedési engedély bármikor bővíthető volt további nevekkel, valamint csak azután kívántunk elmenni, hogy ha megoldódott a forrás körüli probléma. Aztán Hagard megpróbált egy nem halálig menő párbajban bosszút állni Kron kibelezéséért, és a törzs vezetéséért, de Sunngifu (Marinda) egy "Egy italt a nagy harcosnak a csata előtt!" mondattal halálos mérget adott be neki. Közben Ázkull (Skalle), aki belátta, hogy a jégbarbárok mellett könnyen a birodalom prédája lehet) segített az ellenálló jég-barbárokat leölni. Ekkora azt hittük, minden rendben van, ám a szellemek az erőszakosabb jég-barbárokat választották, így mire visszaértünk a magisztertől, a sámánok visszahozták őket, mi pedig az erődünkön kívül találtuk magunkat. A hátramardt Aikint (Blackhand) lemészárolták, így ő Brandr-ként, egy Hagardra bosszútól fűtve vadászó jég-barbárként tért vissza, s később meg is tette a kötelességét, és megölte Hagardot, aztán őt is felkoncolták. Magam a barbár tábor és Delselwald között vesztem el félúton, egyszerűen leöltek az úton, így egy sográn főpap karakterrel jöttem vissza. Mire ez a karakter IN-be került, addigra már elindult a zombulás, de még Shivant meg tudtam menteni a Tisztítótűz varázslattal a zombi állapottól. (Akit amúgy Selwyn elűzése és Hagard halála után a jég-ló törzsfővé kiáltottak ki a szellemek nevében.) Sajnos az új törzs is elbukott, a szellemhitük az elrontott rituálé (A Démonkardot minek vittétek oda?!) miatt eltűnt, ő maguk a káosz híveivé váltak. Az eredeti barbár táborból csak Sunngifu élte túl (letelepedhet a Birodalomban), illetve Shivan, aki egyedül találta magát a határszélen.
Szerintem a barbár tábornak sikerült megvalósítania mindent, amit a játék előtt célként tűztünk ki, és ezekbe nem csak az IN célok, hanem a táborkép, a kevés OUT idővel járó játék is beletartoznak. Köszönöm mindenkinek a játékot, nagyon jó volt.
Ami zavart: péntek éjjel az autó reflektora majdnem félórán át az erdőben, meg a lolninják, akik többek között a nyúlprémemet és a világítós rúnámat is lenyúlták.
Először is: ez egy live. Vannak lehetőségek, lehetséges végkifejletek. Több dolog vezetett oda, hogy végül ez lett (IN dolgok), volt egy-két OUT félreértés is. Másodszor: a forrással kapcsolatos dolgoknak kb. n+1 végkifejlete volt, a forrással kapcsolatosan három különböző rituálét lehetett elvégezni, kissé peches, hogy a bizonyos rituálékat megvalósítani próbáló oldalak egyike sem tudta összegyűjteni a neki szükséges tárgyakat, erőforrásokat. Harmadszor: a nem túl jó információáramlás és felhasználás miatt voltak a zombik (fattyak?) olyanok, amilyenek: a sámáni rituálé elrontása után a töltők felirata kicserélődött volna arra, amin rajta vannak a zombiság feliratai. Csak éppen a zombulás áldozatának esett emberek egyből zombulni kezdtek (pedig először töltőre kellett volna menni), másrészt a barbár táborba (ahonnan indult az egész) nem került ki ez a lap. Ezért lettek a zombik kb. immortalok, ezért keltek fel rögtön, pedig 2 percig kellett volna feküdniük és az első lendületesebb csapás elpusztította őket, ráadásul csak lassan mozoghattak volna. Szóval félreértés volt, de ne mondja senki, hogy szervezőileg így lett ez kitalálva... de attól még szarnak elég szar lett, ez tény.
Szerencsére előtte sokkal jobb dolgok történtek, és én mivel a barbár táborban tevékenykedtem egy jó darabig, így legfőképpen onnan tudok történeteket mesélni. A barbár táborra tervezett események szépen kijöttek, az élelem- és mézsörutánpótlást sikerült megszerezni, és lassan kiéleződött a konfliktus Hagard (Damien) és jómagam között is, amihez IN félreértésekés félrehallások vezettek. Történetesen Kralekh (Avras) hallotta IN-ben, hogy Hagard ezt mondja Kronnak (PG): "Maradj a háttérben és csapj le, ha kell." Hagard ezt a Sográn karaván megtámadásával kapcsolatban mondta (magánakciózunk, hm?), viszont Kralekh úgy értette, hogy engem akarnak félretenni az útból. Így aztán Kronnal és Shivannal (Shivan ) tartottam a karavánhoz, mindkettejüket leütöttük, Kront pedig a nagyasszony tiltakozása ellenére kibeleztem a karaván tábortüze mellett. Shivant életben hagytuk, mert nem tudtuk, mik a tervei. Közben a sámánoknak gyűjtögettük a dolgokat, két színes kristályt a kis elftől vettünk el, de mivel a négy támadó északi barbár volt, ezért csak leütöttük, de nem megöltük... A barbár táborban naponta kétszer rituáléztunk, amik nagyon hangulatosak voltak, közben folyamatosan beavatták Zekat (Adrienn) a beavatott szint rejtelmeibe. Közben közbenjártunk a magiszternél, hogy kapjunk letelepedési engedélyt a Birodalom területén, ezt később Hagard és a sámánok is árulásnak értelmezték, pedig a letelepedési engedély bármikor bővíthető volt további nevekkel, valamint csak azután kívántunk elmenni, hogy ha megoldódott a forrás körüli probléma. Aztán Hagard megpróbált egy nem halálig menő párbajban bosszút állni Kron kibelezéséért, és a törzs vezetéséért, de Sunngifu (Marinda) egy "Egy italt a nagy harcosnak a csata előtt!" mondattal halálos mérget adott be neki. Közben Ázkull (Skalle), aki belátta, hogy a jégbarbárok mellett könnyen a birodalom prédája lehet) segített az ellenálló jég-barbárokat leölni. Ekkora azt hittük, minden rendben van, ám a szellemek az erőszakosabb jég-barbárokat választották, így mire visszaértünk a magisztertől, a sámánok visszahozták őket, mi pedig az erődünkön kívül találtuk magunkat. A hátramardt Aikint (Blackhand) lemészárolták, így ő Brandr-ként, egy Hagardra bosszútól fűtve vadászó jég-barbárként tért vissza, s később meg is tette a kötelességét, és megölte Hagardot, aztán őt is felkoncolták. Magam a barbár tábor és Delselwald között vesztem el félúton, egyszerűen leöltek az úton, így egy sográn főpap karakterrel jöttem vissza. Mire ez a karakter IN-be került, addigra már elindult a zombulás, de még Shivant meg tudtam menteni a Tisztítótűz varázslattal a zombi állapottól. (Akit amúgy Selwyn elűzése és Hagard halála után a jég-ló törzsfővé kiáltottak ki a szellemek nevében.) Sajnos az új törzs is elbukott, a szellemhitük az elrontott rituálé (A Démonkardot minek vittétek oda?!) miatt eltűnt, ő maguk a káosz híveivé váltak. Az eredeti barbár táborból csak Sunngifu élte túl (letelepedhet a Birodalomban), illetve Shivan, aki egyedül találta magát a határszélen.
Szerintem a barbár tábornak sikerült megvalósítania mindent, amit a játék előtt célként tűztünk ki, és ezekbe nem csak az IN célok, hanem a táborkép, a kevés OUT idővel járó játék is beletartoznak. Köszönöm mindenkinek a játékot, nagyon jó volt.
Ami zavart: péntek éjjel az autó reflektora majdnem félórán át az erdőben, meg a lolninják, akik többek között a nyúlprémemet és a világítós rúnámat is lenyúlták.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Képek:
http://www.toldacuccot.hu/letoltes?sid=2bd335f322938ddebf445ac628acfe87&file=cell5_ashi.zip
Aki letölti, szerintem töltse is fel egyből valahová, mert 4 napig VAGY húsz letöltési tárolják a szerveren.
EDIT: főleg barbár táboros képek.
http://www.toldacuccot.hu/letoltes?sid=2bd335f322938ddebf445ac628acfe87&file=cell5_ashi.zip
Aki letölti, szerintem töltse is fel egyből valahová, mert 4 napig VAGY húsz letöltési tárolják a szerveren.
EDIT: főleg barbár táboros képek.
Barbár oldalról 2...
Akkor kezdjünk is bele.
Baromira jó volt megismerni új embereket, beszélgetni, marhulni.
Tetszett, hogy mindenki kihozta a 110%-ot jelmez szinten.
Tetszettek az IN építmények, csak hát a falut nem lehetett teljesen hitelesen megjeleníteni, ez van.
Lényegében mégis azt kell, hogy mondjam, felemások az érzéseim.
Barbár voltam (ki hinné? ), és első karakterrel (Mael fia Hagard) nem nagyon mozdultam ki - mert nem volt miért. Így főként az ott történtekre reflektálnék.
Jó volt a hiteles megvalósítás, elég kevés OUT-os baszkodás, tökéletes IN - szál, jól kijátszott karakterek jellemezték a helyet.
Kedvenceim: A Jég (géj... XD by PG... ) Törzsének vezérségéért való párbaj Shivannal, Krúl démoni kardjánál történt események, a szeszfőző elfel való vica-versa leitatások, diplomáciai tárgyalás a birodalommal, és a közbeni halálom. Utána visszatérés Hagard apjával (Mael), tapasztalatok megosztása a fiatal barbárokkal, Shivan vezérré választása, majd a balul elsült rituálé után a démon(ok) kordában tartása... mind mind egy szép emlék, ami miatt emlékezetes és jó maradt az egész.
Ami IN (és egy kicsit OUT) nem tetszett, az Ázkull "árulása" volt. (OUT azért nem tetszett, mert ezt már Fallout-on is előadta Skalle... szinte ugyan ebben a kontextusban). Továbbá kissé szerencsétlenül sült ki, hogy az ostoba barbárok Zékát, az utolsó reménysugarat, hogy Morgur-t legyőzhessük mindenhol keresték, csak a faluban nem... de ez szigorúan IN bosszankodás. Az a zombizás meglehetősen betett... igazándiból szinte mindenki de mégis senki hibája. Ez van (volt) ezt kell szeretni. Most inkább nem térek ki erre...
Igazándiból nem tudom, hogy mit írhatnék még. Főleg reagálgatni fogok még a posztokra.
Szóval köszönöm mindenkinek a játékot, felejtsük el hamar a nem tetsző dolgokat, és maradjon meg emlékeink közt ami jó!
Ashi képeit feltöltöttem ide, innen bármikor leszedhető (pontosabban csak 60 nap letöltésmentes időszak után törli)
U.I.: Utálom a yetiket...
Baromira jó volt megismerni új embereket, beszélgetni, marhulni.
Tetszett, hogy mindenki kihozta a 110%-ot jelmez szinten.
Tetszettek az IN építmények, csak hát a falut nem lehetett teljesen hitelesen megjeleníteni, ez van.
Lényegében mégis azt kell, hogy mondjam, felemások az érzéseim.
Barbár voltam (ki hinné? ), és első karakterrel (Mael fia Hagard) nem nagyon mozdultam ki - mert nem volt miért. Így főként az ott történtekre reflektálnék.
Jó volt a hiteles megvalósítás, elég kevés OUT-os baszkodás, tökéletes IN - szál, jól kijátszott karakterek jellemezték a helyet.
Kedvenceim: A Jég (géj... XD by PG... ) Törzsének vezérségéért való párbaj Shivannal, Krúl démoni kardjánál történt események, a szeszfőző elfel való vica-versa leitatások, diplomáciai tárgyalás a birodalommal, és a közbeni halálom. Utána visszatérés Hagard apjával (Mael), tapasztalatok megosztása a fiatal barbárokkal, Shivan vezérré választása, majd a balul elsült rituálé után a démon(ok) kordában tartása... mind mind egy szép emlék, ami miatt emlékezetes és jó maradt az egész.
Ami IN (és egy kicsit OUT) nem tetszett, az Ázkull "árulása" volt. (OUT azért nem tetszett, mert ezt már Fallout-on is előadta Skalle... szinte ugyan ebben a kontextusban). Továbbá kissé szerencsétlenül sült ki, hogy az ostoba barbárok Zékát, az utolsó reménysugarat, hogy Morgur-t legyőzhessük mindenhol keresték, csak a faluban nem... de ez szigorúan IN bosszankodás. Az a zombizás meglehetősen betett... igazándiból szinte mindenki de mégis senki hibája. Ez van (volt) ezt kell szeretni. Most inkább nem térek ki erre...
Igazándiból nem tudom, hogy mit írhatnék még. Főleg reagálgatni fogok még a posztokra.
Szóval köszönöm mindenkinek a játékot, felejtsük el hamar a nem tetsző dolgokat, és maradjon meg emlékeink közt ami jó!
Ashi képeit feltöltöttem ide, innen bármikor leszedhető (pontosabban csak 60 nap letöltésmentes időszak után törli)
U.I.: Utálom a yetiket...
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Na csak röviden, mert nem sokáig tudok most neten lenni gép előtt.
Negatívumok:
- tévések (három óráig leállt a játék emiatt)
- zombulás (ez kicsit úgy tökönrúgta a koncepciót)
- cyborg pirate ninja jesus
- nem ölt meg senki, emiatt nem kísérthettem senkit :C
Pozitívumok:
- a törzsünk
- rituálék
- megszállottság
- révülés, csontokból álomfejtés, gonosz szellemek elűzése, tanítás, beavatás, egyszóval a szokásos sámáni teendők
- Részeges Vaddisznóban részegen vaddisznó módjára viselkedni (szigorúan IN-ben )
- kiváló játékosok: barbárok közül azt hiszem mindenki (mármint Selwyn törzséből ill. Jégló Népéből is ), nem-barbárok közül Syl (Filionell) és a Borissza fivérek (?) akik szerintem különösen kiválóan játszottak
- outban is jó társaság, marhulások éjjel
Egyszóval nagyon jól éreztem magam, több a pozitívum, mint a negatívum, és újra megjött a kedvem a larpozáshoz, pedig úgy voltam vele, hogy számomra ez lesz az utolsó.
Töltöm a képeket, várom az epilógust (bár ezt már tudom, mert Kildarral megbeszéltem, de akkoris ).
Köszönöm mindenkinek, élmény volt!
Negatívumok:
- tévések (három óráig leállt a játék emiatt)
- zombulás (ez kicsit úgy tökönrúgta a koncepciót)
- cyborg pirate ninja jesus
- nem ölt meg senki, emiatt nem kísérthettem senkit :C
Pozitívumok:
- a törzsünk
- rituálék
- megszállottság
- révülés, csontokból álomfejtés, gonosz szellemek elűzése, tanítás, beavatás, egyszóval a szokásos sámáni teendők
- Részeges Vaddisznóban részegen vaddisznó módjára viselkedni (szigorúan IN-ben )
- kiváló játékosok: barbárok közül azt hiszem mindenki (mármint Selwyn törzséből ill. Jégló Népéből is ), nem-barbárok közül Syl (Filionell) és a Borissza fivérek (?) akik szerintem különösen kiválóan játszottak
- outban is jó társaság, marhulások éjjel
Egyszóval nagyon jól éreztem magam, több a pozitívum, mint a negatívum, és újra megjött a kedvem a larpozáshoz, pedig úgy voltam vele, hogy számomra ez lesz az utolsó.
Töltöm a képeket, várom az epilógust (bár ezt már tudom, mert Kildarral megbeszéltem, de akkoris ).
Köszönöm mindenkinek, élmény volt!
Draug- Hozzászólások száma : 366
Age : 36
Tartózkodási hely : Celldömölk / Budapest / Kocsma
Registration date : 2008. Feb. 25.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Most, hogy volt egy napom regenerálódni, azt hiszem beszállok én is.
Homár: a rossz elhelyezésetek legfőképp azért lett, mert a két sográn aki ott volt az építőtáborban azt hitte hogy majd úgyis lejöttök a faluba ha kereskedni akartok, és erre egy jelenlévő szervező sem mondta hogy nem így lesz, minthogy valószínűleg ők se tudták, hogy nem így lesz. A faluban amúgy lett volna helyetek elrendezkedni és felállítani egy kisebb standot, hogy útba essetek, bár nem tudom megállapítani hogy jobb lett-e volna nektek így.
A többit meg kezdem az elején - Isair iszonyatjófej volt amiért megengedte hogy én, Razakel meg Kanix nála aludjunk, megmentve engem a biztos tüdőgyulladás általi haláltól. A megbasz-esőt még hallgatni is ijesztő volt. Brr.
Az építőtábor szerintem teljesen korrekt volt, attól eltekintve hogy nagyon kevesen voltunk eléggé sok megépíteni valóra, ezért lett például a fogadó meg a lépcsők is olyanok amilyenek. Kevés volt a szerszám és kicsit rossz volt a szervezettség, a lépcsőről pedig még annyit, hogy nem igazán lehetett volna jobban megépíteni, tekintve hogy a nagyobb deszkát inkább máshová használtuk, szélesebb lépcsőfokot pedig nem lehetett mert túl nagy volt a lejtő dőlésszöge (vagy mi a szösz, nem tanulok mértant három éve ). Az építők tudtak rajta járni, legközelebb létrát építünk. Pont.
Egyébként szerintem Ashi megérdemel egy dícséretet mert a barbár tábor jó részét egyedül húzta fel, ugyanígy Kanixot és Razakelt is dícsérjük meg a sográn tábor épületeiért. Ha pedig valaki minket is dícsérni akar, akkor Delselwaldban szinte mindenhol én meg Eglar szedtük fel a borostyánt (még mindig fáj a kezem) és építettünk Ivánnal egy teljesen korrekt féltetős kunyhót igazi borostyánfedéllel.
Maga a játék pedig sünomenális volt. A végkifejlet valóban nem a legjobb, bár Ida (a karakterem) Andromédának (Nedda) köszönhetően túlélte, igaz, a forráskő végül Andromédánál maradt ami a karakteremnek elég fail.
Negatív élményem nem sok volt és egy se a szervezőség hibája szóval nem fárasztalak velük titeket. Egyedül annyi hogy legközelebb olyan helyre rakom a sátramat ami nincs tele hangyával ugyanis a hátizsákomból még éjjel kipakoláskor is hangyák potyogtak.
Pozitív élmények:
- A szóviccek és később a sünviccek, a török-kör Fillel és a megbasz-pipával illetve Marinda többszöri szendvicsbe fogása
- A kis INes performansz. Süntasztikus volt. Köszönöm a sogránoknak a lehetőséget, előtte kb. 3-4 óráig csak a különböző hangszereket (doromb, Maloth fura alakú sípja, végül dob) próbálgattam, és szerintem nagyon korrektül összedobtunk egy kis bandát a hastánc mellé
- A játék jó felszereltsége. Nem volt olyan, hogy oda kellett volna képzelnem valahová valamit, ami nem volt ott. A torony torony volt, a kristály kristály, a tekercs tekercs, a mézsör pedig OUT is ütött, nem csak IN
- Az expedíciósokkal az idő nagy részében INeltünk, Willel (Maloth) iratokat fordítgattunk illetve zenéltünk és általában egy helyben ültünk, mégsem volt hiányérzetem. A tavalyi karakteremhez képest most többnyire teljesítettem a céljaimat és a karakterem kissé jellemfejlődött is, határozottabb és kevésbé paranoiás, inkább valamennyire megfontolt lett.
- Kanix, aki lehúzott két(?) Gorwenali Városfalszaggatót, majd behaluzta hogy gyíklény (gyíklány ) vagyok és utána tízpercenként megkérte a kezem.
- A parasztok, akik akkor ordítottak a leghangosabban mikor rájöttek hogy odaég a palacsinta
- Pjotr-t Andromédával nemes egyszerűséggel elneveztünk Prrrrr-nek.
- Maga az utolsó két óra, amikor Nedda rámtolt egy bűvölést és aztán kommandóztunk az erdőben.
Ja és szinte végig nálam volt a forráskő
köszönöm mindenkinek, ezért megérte tíz órát utazni (mert béla módon lekéstük a hazavonatot ezért két órát ültünk pesten ).
Homár: a rossz elhelyezésetek legfőképp azért lett, mert a két sográn aki ott volt az építőtáborban azt hitte hogy majd úgyis lejöttök a faluba ha kereskedni akartok, és erre egy jelenlévő szervező sem mondta hogy nem így lesz, minthogy valószínűleg ők se tudták, hogy nem így lesz. A faluban amúgy lett volna helyetek elrendezkedni és felállítani egy kisebb standot, hogy útba essetek, bár nem tudom megállapítani hogy jobb lett-e volna nektek így.
A többit meg kezdem az elején - Isair iszonyatjófej volt amiért megengedte hogy én, Razakel meg Kanix nála aludjunk, megmentve engem a biztos tüdőgyulladás általi haláltól. A megbasz-esőt még hallgatni is ijesztő volt. Brr.
Az építőtábor szerintem teljesen korrekt volt, attól eltekintve hogy nagyon kevesen voltunk eléggé sok megépíteni valóra, ezért lett például a fogadó meg a lépcsők is olyanok amilyenek. Kevés volt a szerszám és kicsit rossz volt a szervezettség, a lépcsőről pedig még annyit, hogy nem igazán lehetett volna jobban megépíteni, tekintve hogy a nagyobb deszkát inkább máshová használtuk, szélesebb lépcsőfokot pedig nem lehetett mert túl nagy volt a lejtő dőlésszöge (vagy mi a szösz, nem tanulok mértant három éve ). Az építők tudtak rajta járni, legközelebb létrát építünk. Pont.
Egyébként szerintem Ashi megérdemel egy dícséretet mert a barbár tábor jó részét egyedül húzta fel, ugyanígy Kanixot és Razakelt is dícsérjük meg a sográn tábor épületeiért. Ha pedig valaki minket is dícsérni akar, akkor Delselwaldban szinte mindenhol én meg Eglar szedtük fel a borostyánt (még mindig fáj a kezem) és építettünk Ivánnal egy teljesen korrekt féltetős kunyhót igazi borostyánfedéllel.
Maga a játék pedig sünomenális volt. A végkifejlet valóban nem a legjobb, bár Ida (a karakterem) Andromédának (Nedda) köszönhetően túlélte, igaz, a forráskő végül Andromédánál maradt ami a karakteremnek elég fail.
Negatív élményem nem sok volt és egy se a szervezőség hibája szóval nem fárasztalak velük titeket. Egyedül annyi hogy legközelebb olyan helyre rakom a sátramat ami nincs tele hangyával ugyanis a hátizsákomból még éjjel kipakoláskor is hangyák potyogtak.
Pozitív élmények:
- A szóviccek és később a sünviccek, a török-kör Fillel és a megbasz-pipával illetve Marinda többszöri szendvicsbe fogása
- A kis INes performansz. Süntasztikus volt. Köszönöm a sogránoknak a lehetőséget, előtte kb. 3-4 óráig csak a különböző hangszereket (doromb, Maloth fura alakú sípja, végül dob) próbálgattam, és szerintem nagyon korrektül összedobtunk egy kis bandát a hastánc mellé
- A játék jó felszereltsége. Nem volt olyan, hogy oda kellett volna képzelnem valahová valamit, ami nem volt ott. A torony torony volt, a kristály kristály, a tekercs tekercs, a mézsör pedig OUT is ütött, nem csak IN
- Az expedíciósokkal az idő nagy részében INeltünk, Willel (Maloth) iratokat fordítgattunk illetve zenéltünk és általában egy helyben ültünk, mégsem volt hiányérzetem. A tavalyi karakteremhez képest most többnyire teljesítettem a céljaimat és a karakterem kissé jellemfejlődött is, határozottabb és kevésbé paranoiás, inkább valamennyire megfontolt lett.
- Kanix, aki lehúzott két(?) Gorwenali Városfalszaggatót, majd behaluzta hogy gyíklény (gyíklány ) vagyok és utána tízpercenként megkérte a kezem.
- A parasztok, akik akkor ordítottak a leghangosabban mikor rájöttek hogy odaég a palacsinta
- Pjotr-t Andromédával nemes egyszerűséggel elneveztünk Prrrrr-nek.
- Maga az utolsó két óra, amikor Nedda rámtolt egy bűvölést és aztán kommandóztunk az erdőben.
Ja és szinte végig nálam volt a forráskő
köszönöm mindenkinek, ezért megérte tíz órát utazni (mert béla módon lekéstük a hazavonatot ezért két órát ültünk pesten ).
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Kedves Ida!
Bár mondhatnám azt is hogy elbűvölő a szó minden értelmében? A Sográn karaván határozott szervezői utasításra nem telepedett semelyik nagyobb csapat közelébe, mindenképpen külön helyszínként és nem egyértelműen állást foglaló tényezőként szerepelt. Ehhez lett volna optimális mondjuk a kereszteződésnél egy tábor, ami előtt tényleg szinte folyamatos volt a forgalom. Viszont amikor megérkeztünk a terepre és megláttuk hogy milyen pöpecül megcsinálták a srácok a tábort, egyszerűen nem volt szívem átcuccolni oda. Legközelebb rutinos leszek és kibrusztolom, hogy olyankor legyen a játék amikor nem melózok, és akkor már az építőtábor alatt megelőzhetőek lesznek az efféle problémák.
Néhány kisebb sztorirészlet a Sogránok tájékáról:
- Jó pénzért Eldric (Razakel) segítségével felbéreltünk néhány zsoldost hogy szegény Andromédát leüssék, majd mi jól megmenthessük. Ez sikeres is volt, sőt mivel az egyik zsoldos rosszul időzített és otthagyta a fogát, egyben lehetőségem nyílt hogy a hullájánál "megtaláljam" a már jó ideje nálam lévő káosz szimbólumot.
Így sikeresen behozhattuk az "üzleti életbe" a szimbólumot anélkül hogy mi magunk gyanúba keverednénk, és Androméda is hálás volt hogy megmentettük (megint)
- Alexander (Cápa) "megszállottsága" sem volt rossz, bár végül nem sikerült becsapni a barbárokat vele. Ugyanakkor a dolognak volt hatása, mert később Kildar érdeklődött hogy vaddafakk volt ez a szellemesdi...
- Amikor egy kissé lepcsesszájú futár elárulta hogy valamiféle Eldricet köröznek többszörös rablógyilkosságért végig igen komoly arccal bólogattam és együttműködésemről biztosítottam az illetőt. Az más kérdés hogy kb 3 lépésre a háta mögött állt a fent nevezett személy, mint a karaván egyik zsoldosa. Így természetesen szegény futár nem érte meg a másnapot, hiszen véletlenül beleesett a saját tőrébe amikor elhagyta a tábort. Így viszont hosszasan agyaltunk hogyan tisztázzuk a gyanú alól Eldric barátunkat. Végül egy hasonló személyleírású barbárt vadásztunk, hogy az ő hulláját + a körözvényt leadva elhitessük a világgal hogy Eldric nincs többé, míg a mi emberünket a továbbiakban Ericnek hívtuk, és mindenfajta ellenkező állítást félrehallásnak tulajdonítottunk volna.
A sors iróniája volt, hogy ezen interakcó során elbambultam, így amikor egy kettyós barbár rámtámadt gyakorlatilag ellenállás nélkül vágott le mint egy rossz kutyát. Ebből a blamából aztán komoly affér kerekedett, hiszen addig sem békés barátunk a kardom démoni lakójától vezettetve (hatáskártya: érintés utántól agresszív viselkedés miegymás) csúcsra járatva érkezett vissza a táborukba és ha jól tudom akkor szabadultak el igazán az események. (Állítólag a kard más mágikus dolgokba is bekavarhatott, talán a zombik is ezért lettek ilyen táposak ).
- Szép esemény volt amikor Andromédát egy privát beszélgetés során burkoltan megvádolhattam, hogy bizony őt a birodalom törvényei alapján akár ki is végeztethetnénk, amire meglepve nézett rám. Majd közöltem hogy a gyilkos méreg receptjének már a birtoklása is főbenjáró bűn tényleg leesett állal kérdezte hogy honnét tudok erről. Nos Féniel a fürge kis elf barátunk nem véletlenül csempészett bele a tarisznyájába egy példányt az ominózus receptből... Mindenesetre nem is lett volna erre szükség, hiszen Androméda üzletről alkotott fogalmai szerencsére hasonlóak a Sogránokéhoz, így tartotta a szavát enélkül is. Az a hastánc tényleg naggggggyon jól sikerült, cserébe a zsoldosok félhavi bérét levonhattuk extra szolgáltatások költségeiként!
- A sámán koma "barátkozása" is hangulatos volt, de legfőképp jól előadta a bűvölést, bár kicsit lelkiismeretfurdalásom volt, hiszen kétszer is rákérdezett hogy nálunk van e a tőr, és én bizony azt mondtam hogy nem. Ami igaz is volt, de ha azt kérdezte volna, hogy nincs e pár méterrel a tábor mellett a fa tövében akkor lehet igent kellett volna mondjak Igaz akkor még úgy tudtam két tőrünk is van ott, de utóbb kiderült addigra már csak az egyik volt meg.
- Vicces volt az is, hogy az az emberem aki mindvégig a játék alatt a posztomra tört (Wardwick) végül a zombik áldozatául esett. Ám a sors könyörtelen tréfája révén zombiként pont ő mészárolt le engem, így a túlvilágon bár csak de elérte a célját és végül tényleg megbuktatott. Igaz kiélvezni már kevésbé volt módja
Bár mondhatnám azt is hogy elbűvölő a szó minden értelmében? A Sográn karaván határozott szervezői utasításra nem telepedett semelyik nagyobb csapat közelébe, mindenképpen külön helyszínként és nem egyértelműen állást foglaló tényezőként szerepelt. Ehhez lett volna optimális mondjuk a kereszteződésnél egy tábor, ami előtt tényleg szinte folyamatos volt a forgalom. Viszont amikor megérkeztünk a terepre és megláttuk hogy milyen pöpecül megcsinálták a srácok a tábort, egyszerűen nem volt szívem átcuccolni oda. Legközelebb rutinos leszek és kibrusztolom, hogy olyankor legyen a játék amikor nem melózok, és akkor már az építőtábor alatt megelőzhetőek lesznek az efféle problémák.
Néhány kisebb sztorirészlet a Sogránok tájékáról:
- Jó pénzért Eldric (Razakel) segítségével felbéreltünk néhány zsoldost hogy szegény Andromédát leüssék, majd mi jól megmenthessük. Ez sikeres is volt, sőt mivel az egyik zsoldos rosszul időzített és otthagyta a fogát, egyben lehetőségem nyílt hogy a hullájánál "megtaláljam" a már jó ideje nálam lévő káosz szimbólumot.
Így sikeresen behozhattuk az "üzleti életbe" a szimbólumot anélkül hogy mi magunk gyanúba keverednénk, és Androméda is hálás volt hogy megmentettük (megint)
- Alexander (Cápa) "megszállottsága" sem volt rossz, bár végül nem sikerült becsapni a barbárokat vele. Ugyanakkor a dolognak volt hatása, mert később Kildar érdeklődött hogy vaddafakk volt ez a szellemesdi...
- Amikor egy kissé lepcsesszájú futár elárulta hogy valamiféle Eldricet köröznek többszörös rablógyilkosságért végig igen komoly arccal bólogattam és együttműködésemről biztosítottam az illetőt. Az más kérdés hogy kb 3 lépésre a háta mögött állt a fent nevezett személy, mint a karaván egyik zsoldosa. Így természetesen szegény futár nem érte meg a másnapot, hiszen véletlenül beleesett a saját tőrébe amikor elhagyta a tábort. Így viszont hosszasan agyaltunk hogyan tisztázzuk a gyanú alól Eldric barátunkat. Végül egy hasonló személyleírású barbárt vadásztunk, hogy az ő hulláját + a körözvényt leadva elhitessük a világgal hogy Eldric nincs többé, míg a mi emberünket a továbbiakban Ericnek hívtuk, és mindenfajta ellenkező állítást félrehallásnak tulajdonítottunk volna.
A sors iróniája volt, hogy ezen interakcó során elbambultam, így amikor egy kettyós barbár rámtámadt gyakorlatilag ellenállás nélkül vágott le mint egy rossz kutyát. Ebből a blamából aztán komoly affér kerekedett, hiszen addig sem békés barátunk a kardom démoni lakójától vezettetve (hatáskártya: érintés utántól agresszív viselkedés miegymás) csúcsra járatva érkezett vissza a táborukba és ha jól tudom akkor szabadultak el igazán az események. (Állítólag a kard más mágikus dolgokba is bekavarhatott, talán a zombik is ezért lettek ilyen táposak ).
- Szép esemény volt amikor Andromédát egy privát beszélgetés során burkoltan megvádolhattam, hogy bizony őt a birodalom törvényei alapján akár ki is végeztethetnénk, amire meglepve nézett rám. Majd közöltem hogy a gyilkos méreg receptjének már a birtoklása is főbenjáró bűn tényleg leesett állal kérdezte hogy honnét tudok erről. Nos Féniel a fürge kis elf barátunk nem véletlenül csempészett bele a tarisznyájába egy példányt az ominózus receptből... Mindenesetre nem is lett volna erre szükség, hiszen Androméda üzletről alkotott fogalmai szerencsére hasonlóak a Sogránokéhoz, így tartotta a szavát enélkül is. Az a hastánc tényleg naggggggyon jól sikerült, cserébe a zsoldosok félhavi bérét levonhattuk extra szolgáltatások költségeiként!
- A sámán koma "barátkozása" is hangulatos volt, de legfőképp jól előadta a bűvölést, bár kicsit lelkiismeretfurdalásom volt, hiszen kétszer is rákérdezett hogy nálunk van e a tőr, és én bizony azt mondtam hogy nem. Ami igaz is volt, de ha azt kérdezte volna, hogy nincs e pár méterrel a tábor mellett a fa tövében akkor lehet igent kellett volna mondjak Igaz akkor még úgy tudtam két tőrünk is van ott, de utóbb kiderült addigra már csak az egyik volt meg.
- Vicces volt az is, hogy az az emberem aki mindvégig a játék alatt a posztomra tört (Wardwick) végül a zombik áldozatául esett. Ám a sors könyörtelen tréfája révén zombiként pont ő mészárolt le engem, így a túlvilágon bár csak de elérte a célját és végül tényleg megbuktatott. Igaz kiélvezni már kevésbé volt módja
Lobster- Hozzászólások száma : 1221
Age : 46
Registration date : 2008. Feb. 28.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Igazából most ébredtem fel annyira, hogy rájöjjek arra, miért is volt ez a játék szerintem nagyon jó:
-Táborok. Meg voltak építve rendesen, nem volt madzagfal meg olyan dolgok, amiket csak elképzelni kellett.
-Játéktárgyak. Szintén nem elképzelni kellett. Villámpengék világítottak, mágikus kardok egy tőrök szintén. A kristályok szépek voltak, a játékpénzeket kell még fejlesztenünk. Nemcsak a pénzek, hanem ezüströgök, aranyláncok, prémek is forgalomban voltak.
-Szerepjáték. Volt. Kiváló játékosokkal, IN játék volt. A barbár táborban mindenképp.
-Jelmezek. Az embereknek volt normális ruhájuk. Ez legfőképpen nagyon tetszett.
-Végső halál rendszer: Aikin (Blackhand), Brandr (Blackhand), Hagard (Damien), Selwyn (én) bevállaltuk karaktereinknek a végső halált, hogy ne tegyük idétlenné a helyzetet. A barbár tábor szerepjátékát talán éppen ez tette ilyen nagyszerűvé, hogy cserélődtek a karakterek.
A live és megvalósítása elég közel állt ahhoz, amit én ideálisnak képzeltem el. Az események és kommunikáció terén lesz még mit javítani, de én kifejezetten elégedett vagyok a Cell Live 5-tel. A barbároknak pedig tényleg köszönöm a nagyszerű játékot, remek kis konfliktusok és rituálék voltak.
-Táborok. Meg voltak építve rendesen, nem volt madzagfal meg olyan dolgok, amiket csak elképzelni kellett.
-Játéktárgyak. Szintén nem elképzelni kellett. Villámpengék világítottak, mágikus kardok egy tőrök szintén. A kristályok szépek voltak, a játékpénzeket kell még fejlesztenünk. Nemcsak a pénzek, hanem ezüströgök, aranyláncok, prémek is forgalomban voltak.
-Szerepjáték. Volt. Kiváló játékosokkal, IN játék volt. A barbár táborban mindenképp.
-Jelmezek. Az embereknek volt normális ruhájuk. Ez legfőképpen nagyon tetszett.
-Végső halál rendszer: Aikin (Blackhand), Brandr (Blackhand), Hagard (Damien), Selwyn (én) bevállaltuk karaktereinknek a végső halált, hogy ne tegyük idétlenné a helyzetet. A barbár tábor szerepjátékát talán éppen ez tette ilyen nagyszerűvé, hogy cserélődtek a karakterek.
A live és megvalósítása elég közel állt ahhoz, amit én ideálisnak képzeltem el. Az események és kommunikáció terén lesz még mit javítani, de én kifejezetten elégedett vagyok a Cell Live 5-tel. A barbároknak pedig tényleg köszönöm a nagyszerű játékot, remek kis konfliktusok és rituálék voltak.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Hu... azthiszem én is firkantok valamit.
Élveztem a játékot, az építőtábort elsősorban át punnyadtam mert nem csináltam semmit. Annak örültem hogy az új arcok nagyon jó fejek voltak(gondlok itt elsősorban: Damien, Medve, Adrienn, Marinda akivel elvileg már találkoztam de mind kettőnk úgy emlékszik hogy nem). Az vicces volt mikor Damiennel és Petróval összekevertük Cápát a homályban "valakivel" és majdnem nekimentünk.xD
A játék alatt tetszett igazából minden, csak vége olyan lett amilyen. INben nagyon tetszettek a karakterek és azok kijátszása.
Hát nekem mi tetszett:
- Sámánkodni, ordibálni, "Szellemeskedni"
- Adriennt tanítani
- Barbártáborban szocializálódni
- futkározni hogy legyen "nűstényállat"xD
- rituálék
-belső viszály
-táborok
- a hollók ordítása
- Filionel magyarázkodása
- Esti out
- Megszállottnak lenni
- Homár kardját megszerezni:)
- Mikor megszállt Homár kardjának démona Morgural vitázni
- Mikor Demiennel birkóztunk és elvették tőlem a kardot=(
- Mikor a forrást keresve megtaláltam a Sodan tábor mellet egy fa tövében az egyik tőrt:D
- És végül is minden egybe nagyon jó volt, annyi minden van nemtom mit ne írjak
Negatív:
- Hajnalban találkoztam a ninjával pénteken és nem jöttem rá mit akar és nem estem neki
- Mikor a Baharrottal és Mariva Gorvenálban talált cucokrol kiderült hogy ezeket lopta el a ninja és megtalálták a levelet.
- azt sajnálom hogy talán csak Hagard volt aki furcsálta ésrá is kérdezett hogy miért üvöltöm néha el magam hogy "Gyermekek vérét akarom inni!"
- És sajnos egyszer sem haltam meg.
Hát nagyjából ennyi, remek volt és remélem még találkozunk. Adig is legyetek jók.
Élveztem a játékot, az építőtábort elsősorban át punnyadtam mert nem csináltam semmit. Annak örültem hogy az új arcok nagyon jó fejek voltak(gondlok itt elsősorban: Damien, Medve, Adrienn, Marinda akivel elvileg már találkoztam de mind kettőnk úgy emlékszik hogy nem). Az vicces volt mikor Damiennel és Petróval összekevertük Cápát a homályban "valakivel" és majdnem nekimentünk.xD
A játék alatt tetszett igazából minden, csak vége olyan lett amilyen. INben nagyon tetszettek a karakterek és azok kijátszása.
Hát nekem mi tetszett:
- Sámánkodni, ordibálni, "Szellemeskedni"
- Adriennt tanítani
- Barbártáborban szocializálódni
- futkározni hogy legyen "nűstényállat"xD
- rituálék
-belső viszály
-táborok
- a hollók ordítása
- Filionel magyarázkodása
- Esti out
- Megszállottnak lenni
- Homár kardját megszerezni:)
- Mikor megszállt Homár kardjának démona Morgural vitázni
- Mikor Demiennel birkóztunk és elvették tőlem a kardot=(
- Mikor a forrást keresve megtaláltam a Sodan tábor mellet egy fa tövében az egyik tőrt:D
- És végül is minden egybe nagyon jó volt, annyi minden van nemtom mit ne írjak
Negatív:
- Hajnalban találkoztam a ninjával pénteken és nem jöttem rá mit akar és nem estem neki
- Mikor a Baharrottal és Mariva Gorvenálban talált cucokrol kiderült hogy ezeket lopta el a ninja és megtalálták a levelet.
- azt sajnálom hogy talán csak Hagard volt aki furcsálta ésrá is kérdezett hogy miért üvöltöm néha el magam hogy "Gyermekek vérét akarom inni!"
- És sajnos egyszer sem haltam meg.
Hát nagyjából ennyi, remek volt és remélem még találkozunk. Adig is legyetek jók.
A hozzászólást Isair összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Aug. 11, 2009 4:55 pm-kor.
Isair- Hozzászólások száma : 296
Age : 34
Tartózkodási hely : Celldömölk alsóság( kocsma)
Registration date : 2008. Feb. 26.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Víííí. Tavayi karakterem második bevetése, sokadik menekülése után, sokadik álnevén. (avagy: "Kisasszony, megtudhatnám, milyen gyakran változtat nevet?" by Fil) Jó volt. Máig is röhögök a bénaságomon, h nem szúrtam ki azonnal Androméda ééééérdekes tetkóit, és csak akkor kezdtem el komolyan venni, mikor elbűvölte a magisztert. De lényeg a lényeg, hogy ezzel remélhetőleg egy kölcsönösen jövedelmező üzlet vette kezdetét. Érdekes módon a pahjallai és a (nem teljesen) birodalmi ügynök rokonlelkekre akadtak egymásban. Minden szempontból. *gonoszvigyor* És ezzel természetesen mindketten sok-sok pénzt fognak keresni, de azt, hogy ennek mikéntjéről hogyan egyeztek meg, takarja az ominózus balladai homály.
Ezzel kapcsolatos egyébként kedvenc OUT pillanatom. Játék után döglünk a lámpák körül, a volt expedíciós tábornál. Nedda egyszercsak odafordul Kildarhoz:
- Kildar, kik voltak a nyomozók, akikről írtad a karlapomon, hogy jól haladnak?
Kildar nem szól semmit, csak diadalmas vigyorral rám mutat. Nedda meg néz, h wtf. ^^
Meg felhasználtam a megbízatásomat egy kis tagtoborzásra a "különleges áruk" adás-vételével és szállításával foglalkozó vállalkozásomhoz. (jahh, a Birodalom tök spúr, kell a jövedelemkiegészítés )
Egyébként volt ott a sográn táborban Syleias komán kívül egy ismerős arc, akinek a személyazonosságáról akkor győződtem meg, mikor a Nagyasszony (*meghajlás Zsófi igencsak erősen érezhető tekintélye előtt*) Waldusnak szólította. IN tudatomban a gorwenali események néhány jellegzetes mozzanata elég erősen kötődött az ő nevével: "Na, ha Waldus itt van, akkor akármi legyek, ha előbb-utóbb elő nem kerül valahonnan egy Káosz-pecsét is." Hát nem igazam lett?
(illetve a Hollóknak köszönhetően újabb tartalommal gazdagodott számomra az általam PG parasztnak álcázott boszmesterére tavaly kitalált "Káosz-paraszt" elnevezés WÁÁÁÁÁÁ! )
Hát még, mikor befutott Graion, a Hrodvir-paplovag. Nesze neked, Lenora Scaglia, itt van fél Gorwenal... Szerencsére csak Syl ismert fel. (bár neki szándékosan fel is fedtem magam, mert már Gorwenalban is előszeretettel beszélgettünk arról, hogyan bosszantsuk Gottfriedot)
Ami a kis esti performanszot illeti, enyém a megtiszteltetés, hogy részt vehettem a sebtében összeállt zenekarban. Egyébként utána Annáékkal elgondolkoztuk, hogy jövőre alakíthatnánk vándormuzsikus-társulatot. (akkor majd nem leszek talán olyan kimerült, h éneklés közben elfelejtsem a dallamot XD)
És special thanx to Iván, aki Pjotrként legalább annyira bonyolította IN az életemet, mint amennyit könnyített rajta. Továbbá gratulálok neki, ő a karakterem életében a második ember, aki képes volt elérni, hogy megbízzon benne. (a tavalyi játékon Anita által alakított Maiara Helena Ferro az első)
Még mindig elég fáradt vagyok, és a bejegyzésem konzisztenciahiánnyal küszködik. De ez van, ezt kell szeretni. Ha meg mindenkit ideírnék, holnapig itt ülnék. Mert igencsak jól játszottatok.
Egyébként Eldricről, ha már szóba került, annyit (ez még jóval a körözés kikerülése előtt történt):
Scaglia/Carranza: - Néhányan megorroltak rám kissé, tudod, arrafelé hogy megy ez... Mire itt végzek, talán elfelejtik.
Eldric: - Hát... nekem is el kellett jönnöm Veliniából, bár kicsit más okok miatt...
Scaglia/Carranza *együttérző, de kérdő pillantás*
Eldric *megzavarodva* : - Erről inkább még nem beszélnék.
Scaglia/Carranza *nevet* : - Ahá! Szóval birodalmi vérdíj van a fejeden? Nem kell azt szégyellni! Van még pár ilyen klassz fickó a legénységemben odahaza, szóval ha érdekel, csak keress meg.
Ezzel kapcsolatos egyébként kedvenc OUT pillanatom. Játék után döglünk a lámpák körül, a volt expedíciós tábornál. Nedda egyszercsak odafordul Kildarhoz:
- Kildar, kik voltak a nyomozók, akikről írtad a karlapomon, hogy jól haladnak?
Kildar nem szól semmit, csak diadalmas vigyorral rám mutat. Nedda meg néz, h wtf. ^^
Meg felhasználtam a megbízatásomat egy kis tagtoborzásra a "különleges áruk" adás-vételével és szállításával foglalkozó vállalkozásomhoz. (jahh, a Birodalom tök spúr, kell a jövedelemkiegészítés )
Egyébként volt ott a sográn táborban Syleias komán kívül egy ismerős arc, akinek a személyazonosságáról akkor győződtem meg, mikor a Nagyasszony (*meghajlás Zsófi igencsak erősen érezhető tekintélye előtt*) Waldusnak szólította. IN tudatomban a gorwenali események néhány jellegzetes mozzanata elég erősen kötődött az ő nevével: "Na, ha Waldus itt van, akkor akármi legyek, ha előbb-utóbb elő nem kerül valahonnan egy Káosz-pecsét is." Hát nem igazam lett?
(illetve a Hollóknak köszönhetően újabb tartalommal gazdagodott számomra az általam PG parasztnak álcázott boszmesterére tavaly kitalált "Káosz-paraszt" elnevezés WÁÁÁÁÁÁ! )
Hát még, mikor befutott Graion, a Hrodvir-paplovag. Nesze neked, Lenora Scaglia, itt van fél Gorwenal... Szerencsére csak Syl ismert fel. (bár neki szándékosan fel is fedtem magam, mert már Gorwenalban is előszeretettel beszélgettünk arról, hogyan bosszantsuk Gottfriedot)
Ami a kis esti performanszot illeti, enyém a megtiszteltetés, hogy részt vehettem a sebtében összeállt zenekarban. Egyébként utána Annáékkal elgondolkoztuk, hogy jövőre alakíthatnánk vándormuzsikus-társulatot. (akkor majd nem leszek talán olyan kimerült, h éneklés közben elfelejtsem a dallamot XD)
És special thanx to Iván, aki Pjotrként legalább annyira bonyolította IN az életemet, mint amennyit könnyített rajta. Továbbá gratulálok neki, ő a karakterem életében a második ember, aki képes volt elérni, hogy megbízzon benne. (a tavalyi játékon Anita által alakított Maiara Helena Ferro az első)
Még mindig elég fáradt vagyok, és a bejegyzésem konzisztenciahiánnyal küszködik. De ez van, ezt kell szeretni. Ha meg mindenkit ideírnék, holnapig itt ülnék. Mert igencsak jól játszottatok.
Egyébként Eldricről, ha már szóba került, annyit (ez még jóval a körözés kikerülése előtt történt):
Scaglia/Carranza: - Néhányan megorroltak rám kissé, tudod, arrafelé hogy megy ez... Mire itt végzek, talán elfelejtik.
Eldric: - Hát... nekem is el kellett jönnöm Veliniából, bár kicsit más okok miatt...
Scaglia/Carranza *együttérző, de kérdő pillantás*
Eldric *megzavarodva* : - Erről inkább még nem beszélnék.
Scaglia/Carranza *nevet* : - Ahá! Szóval birodalmi vérdíj van a fejeden? Nem kell azt szégyellni! Van még pár ilyen klassz fickó a legénységemben odahaza, szóval ha érdekel, csak keress meg.
Eglar- Hozzászólások száma : 787
Age : 38
Tartózkodási hely : Szombathely// egyetemi időszkban BP
Registration date : 2008. Aug. 04.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Na akkor én is egy kört. A lényeget már elmondták előttem, én elsősorban a szervezői oldalról beszámolásra szorítkoznék:
Egyvalamit leszögeznék, szervezői szempontból az idei játék sokkal összeszedettebb és mozgalmasabb volt, mint az eddigiek. Ebben sokat segített, hogy nagy nehezen szinte mindenki méltóztatott időre karaktert küldeni, és aki helyben kapott, az rinya nélkül fogadta, és tisztességgel előadta a tartalékkarakterét. "Meglepetés sztárvendég" is csak egy volt, Cápa, aki utólag panaszkodott is, hogy Homárék mennyire beszabályozták, de hát így jár az, aki meglepetésszerűen jön el. Azokat a dolgokat, amiket játékba akartunk hozni, nagyrészt sikerült is - bár a végjáték a lehető legszerencsétlenebb verzióval jött ki, és erre még egy lapáttal tett a plusz kavarás is, de erről Ashi már nyilatkozott, személyemet érintő dolgokat pedig azokkal személyesen tisztáztam, akik hajlandóak voltak facetoface is felvállalni a véleményüket valamint logikusan gondolkodni, és nem csak fikázni és sértegetni. Cyber-Pirate-Ninja-Jesus barátunk viszont nem tudott akkora kavarodást okozni, mint feltehetően akart, néhány kihelyezett cucc ellopásán illetve összefirkálásán túl semmi komolyhoz nem fért hozzá.
Mindenesetre szeretnék mindenkit, aki mindkét játékon részt vett, megkérni arra, hogy a következő kérdésen gondolkodjon el, de esetleges válaszát az offtopikban ejtse meg:
"Mi volt a különbség a Fallout és a Cell között?"
A kérdést már többeknek élőben is feltettem, de itt talán jobban át tudják gondolni a választ. Az oka egyszerű: Fallout után mint szervező abszolút nem éreztem magam kimerültnek, sőt, lelkesen zártam az egészet. Cell után viszont erős "faszombele" hangulatom van, és azt érzem, hogy mennyire hálátlan játék is ez. Mivel én magam nem tudom a kérdésre a választ, ezért titeket kérdezlek.
Egyvalamit leszögeznék, szervezői szempontból az idei játék sokkal összeszedettebb és mozgalmasabb volt, mint az eddigiek. Ebben sokat segített, hogy nagy nehezen szinte mindenki méltóztatott időre karaktert küldeni, és aki helyben kapott, az rinya nélkül fogadta, és tisztességgel előadta a tartalékkarakterét. "Meglepetés sztárvendég" is csak egy volt, Cápa, aki utólag panaszkodott is, hogy Homárék mennyire beszabályozták, de hát így jár az, aki meglepetésszerűen jön el. Azokat a dolgokat, amiket játékba akartunk hozni, nagyrészt sikerült is - bár a végjáték a lehető legszerencsétlenebb verzióval jött ki, és erre még egy lapáttal tett a plusz kavarás is, de erről Ashi már nyilatkozott, személyemet érintő dolgokat pedig azokkal személyesen tisztáztam, akik hajlandóak voltak facetoface is felvállalni a véleményüket valamint logikusan gondolkodni, és nem csak fikázni és sértegetni. Cyber-Pirate-Ninja-Jesus barátunk viszont nem tudott akkora kavarodást okozni, mint feltehetően akart, néhány kihelyezett cucc ellopásán illetve összefirkálásán túl semmi komolyhoz nem fért hozzá.
Mindenesetre szeretnék mindenkit, aki mindkét játékon részt vett, megkérni arra, hogy a következő kérdésen gondolkodjon el, de esetleges válaszát az offtopikban ejtse meg:
"Mi volt a különbség a Fallout és a Cell között?"
A kérdést már többeknek élőben is feltettem, de itt talán jobban át tudják gondolni a választ. Az oka egyszerű: Fallout után mint szervező abszolút nem éreztem magam kimerültnek, sőt, lelkesen zártam az egészet. Cell után viszont erős "faszombele" hangulatom van, és azt érzem, hogy mennyire hálátlan játék is ez. Mivel én magam nem tudom a kérdésre a választ, ezért titeket kérdezlek.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
azt sajnálom hogy talán csak Hagard volt aki furcsálta ésrá is kérdezett hogy miért üvöltöm néha el magam hogy "Gyermekek vérét akarom inni!"
Ja igen, meg még amikor bunyóztunk és amikor néha betegesen röhögtem az se tűnt fel senkinek, el lett intézve annyival hogy "a sámánok furcsák". Ennek a megoldására lenne egy olyan javaslatom, hogy akik IN-ben ismerik egymást (adott esetben mondjuk a törzs a sámánjait), legközelebb a karlapra kellene egy olyan rész hogy mittomén "kapcsolatok", és ott le lennének írva azok a karakterek, akikkel tényleg közeli ismeretségben van.
Mert oké, hogy én leírtam, hogy Draug nem túl bőbeszédű és enyhén szólva nincs humorérzéke, de ha ezt tudták volna a többiek is, akkor gyanús lett volna nekik, hogy ez a sámán mégis miért nevetgél most annyit.
A sámán koma "barátkozása" is hangulatos volt, de legfőképp jól előadta a bűvölést
Örülök, hogy tetszett, egyébként tényleg a bűvölést használtam legtöbbször, de mindig volt értelme: egyszer hogy ellenőrizzem a tanítványunk (Zeka) becsületét (ez is egy előpróba volt a nagy beavatás előtt), másszor amikor Kralekhet (Avras) kérdeztem ki alaposan hűségéről, mivel Hagardék nem bíztak benne, valamint Andromédánál, de róla csak később tudtam meg OUT-ban, hogy Vasakarata van, szóval fail.
Ja igen, még pár emlékezetes dolog eszembe jutott:
- amikor a Jég Törzse és a Szarvasló Népe (illetve Euric személyében a Feketeszikla Klán) vérszerződéssel egyesült
- Shivan vezérré választási rítusa
- Hagard és Selwyn szópárbaja az erőd kapujánál, amelybe mi is beleszóltunk ("mi nem leszünk a Birodalom láncoskutyája veled ellentétben" ; "utálok itt lenni, meleg van és túl sok a szárnyas vérszívó..." és hasonló beszólások )
- amikor testvérem, Krull (azaz Isair) hívott, és ott állt mellette Androméda, majd a következő párbeszéd (nem biztos hogy pontos):
Krull: E nőszemély meg akarja ismerni a szellemek tanításait. Kettő lehetőséget ajánlottam fel neki. Az első, hogy az ágyasunk lesz...
(kis hatásszünet)
Draug: ...Rendben.
- és nem utolsósorban amikor Mael (Damien) és Varjú (Baharroth) vitatkozott a "két" Morghurral
- ja meg az élőpajzs kultistám a végén... Mesteeer! Mesteeeer!
Draug- Hozzászólások száma : 366
Age : 36
Tartózkodási hely : Celldömölk / Budapest / Kocsma
Registration date : 2008. Feb. 25.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Igazából nekem is volt Vasakaratom, de mivel előtte háromszor is kérdeztél a tőrről (mi mindvégig ott lapult abban a zsákban mellettünk 10 centire) arra már "elhasználtam" az ellenállást Így mire eljutottunk addig hogy "megvizsgálnád" a tekercset, már hittem neked Viszont mivel nem feltűnően vagy nagyon nyomulva csináltad amit tettél, ezért OUT is úgy ítéltem, meg hogy nem lettél emiatt gyanús. Bár utólag a kardomban éldegélő démon alaposan lebaszott hogy miért adtam oda a tekercset...Draug írta:Örülök, hogy tetszett, egyébként tényleg a bűvölést használtam legtöbbször, de mindig volt értelme: egyszer hogy ellenőrizzem a tanítványunk (Zeka) becsületét (ez is egy előpróba volt a nagy beavatás előtt), másszor amikor Kralekhet (Avras) kérdeztem ki alaposan hűségéről, mivel Hagardék nem bíztak benne, valamint Andromédánál, de róla csak később tudtam meg OUT-ban, hogy Vasakarata van, szóval fail.A sámán koma "barátkozása" is hangulatos volt, de legfőképp jól előadta a bűvölést
Lobster- Hozzászólások száma : 1221
Age : 46
Registration date : 2008. Feb. 28.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Jaigen elfelejtetemmegmondani: Zombulásért engem lehetlebaszni mert mint kiderül amitkapta lapot nhogy rakjam ki ha démon hívük leszünk arra voltleírva hogy mi hogyan, csak én hülye csak anyitnéztem meg hogy emlékoszlop. A hiba az enyém volt.(Igen másnap rájötemxD)
Isair- Hozzászólások száma : 296
Age : 34
Tartózkodási hely : Celldömölk alsóság( kocsma)
Registration date : 2008. Feb. 26.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Az összes demgardi kép amit össze tudtam szedni: http://www.caelum.hu/AAA/arx//Demgard2009.zip
benne Ashi, Solo, Drack és a mi képeink.
Kiegészítés: egy saját önkényes képválogatásom a fenti alapanyagokból: http://picasaweb.google.hu/lobster1978/DemgardiKronikak2009#
Ha esetleg valakinek doni akartok egy linket, hogy milyen volt az idei cell
benne Ashi, Solo, Drack és a mi képeink.
Kiegészítés: egy saját önkényes képválogatásom a fenti alapanyagokból: http://picasaweb.google.hu/lobster1978/DemgardiKronikak2009#
Ha esetleg valakinek doni akartok egy linket, hogy milyen volt az idei cell
Lobster- Hozzászólások száma : 1221
Age : 46
Registration date : 2008. Feb. 28.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Nos ha egy szóval kéne összefoglalnom a játékot az az awesome lenne:) Nagyon élveztem, és mindenki más is akit megkérdeztem. A végkifejletet IN értelemszerűen nem szerettem, mivel káoszfattyúként kellett elpusztítanom és felfalnom azokat akiket eddig barátnak tartottam, de OUTban semmi baj nem volt vele, csak hogy nagyon tápok voltak a káoszfattyak és a Morgurok is.
A játék elején egyszerű Delsevaldi parasztként kezdtem, legalábbis a többség így látott:D Emelett titokban képzett tolvaj is voltam, aki a "ha mozdítható és nem látják, vedd el" alapon űzte a szakmáját és így a játék végére több mint 70 ezüst értékben fordultak meg a kezemben dolgok. Amit az elején még tudni kellett, hogy nálam volt az egyik tőr, bár IN fogalmam sem volt, hogy mikor és hogy került hozzám. Ezután eladtam a barbároknak, bár igen alacsony áron, ellenkezésnek helye se volt, mivel INben halálfélelemben álltam a barbár tábor közepén egyszerű parasztként. Ezután nem sokkal kaptam egy ajánlatot Draug barátomtól, hogy a barbárok védelméért cserébe segítsek nekik felkutatni a Forrásköveket, amikből jópár nem is jelentett sok gondot. Közben egyik célomat teljesítve kiderítettem, hogy az egyik zsoldos(Vendelnek) is hasonló a második szakmája mint nekem:D =tolvaj. Ezután együtt próbáltunk kirabolni a Sográn karavánt, viszont sajnálatos módon két probléma is megakadályozta a karaván elérését: hogy a másik két zsoldos is feltétlenül velünk akart tartani, és hogy 50 méterenként megtámadtak minket. Eközben találkoztunk a Kildár által játszott szellemmel is, taps neki, nagyon jól játszotta:D ijedt kérdésünkre, hogy mit akar, az a nem túl megnyugtató válasz jött, hogy barátkozni:D. Másnap gyökeresen megváltozott a világnézetem, rájöttem, hogy nincs sok keresnivalóm itt, mivel eredendően nem is innen származom, nem magamtól jöttem ide, és az egyetlen fontos kapcsolatom a faluval(az öreg) is elhunyt nemrég, tehát beálltam a barbárok közé, mivel a kapcsulatunkat a szellemek biztosították, és jóban voltam velük.Abban reménykedtem, hogy ha kisöpörtük a káosz szennyét északról, egyszer hazatérek észak-keletre, ahonnan jöttem, vagy letelepedek a törzsel. Ezt látszólag meghiúsította a Morgurok elszabadulása, mivel engem is, mint minden más, a Jégló népéből származó barbárt elragadott a káosz és szarvakat, karmokat növesztve estünk neki eddigi szövettségeseinknek, a friss hús és vér reményében. Aki tehette menekülőre fogta, meglepően sokaknak sikerült is időben elhagyni az átoksújtotta Alkonyvölgy környékét, akik maradtak, abban a hiú reményben, hogy ellenálhatnak a nagyerejű démon hódításának, elhullottak és élőholtként vonultak tovább az ő oldalán.
Végezetül, nagyon jó volt, még sok ilyen játékon szeretnék résztvenni.
A játék elején egyszerű Delsevaldi parasztként kezdtem, legalábbis a többség így látott:D Emelett titokban képzett tolvaj is voltam, aki a "ha mozdítható és nem látják, vedd el" alapon űzte a szakmáját és így a játék végére több mint 70 ezüst értékben fordultak meg a kezemben dolgok. Amit az elején még tudni kellett, hogy nálam volt az egyik tőr, bár IN fogalmam sem volt, hogy mikor és hogy került hozzám. Ezután eladtam a barbároknak, bár igen alacsony áron, ellenkezésnek helye se volt, mivel INben halálfélelemben álltam a barbár tábor közepén egyszerű parasztként. Ezután nem sokkal kaptam egy ajánlatot Draug barátomtól, hogy a barbárok védelméért cserébe segítsek nekik felkutatni a Forrásköveket, amikből jópár nem is jelentett sok gondot. Közben egyik célomat teljesítve kiderítettem, hogy az egyik zsoldos(Vendelnek) is hasonló a második szakmája mint nekem:D =tolvaj. Ezután együtt próbáltunk kirabolni a Sográn karavánt, viszont sajnálatos módon két probléma is megakadályozta a karaván elérését: hogy a másik két zsoldos is feltétlenül velünk akart tartani, és hogy 50 méterenként megtámadtak minket. Eközben találkoztunk a Kildár által játszott szellemmel is, taps neki, nagyon jól játszotta:D ijedt kérdésünkre, hogy mit akar, az a nem túl megnyugtató válasz jött, hogy barátkozni:D. Másnap gyökeresen megváltozott a világnézetem, rájöttem, hogy nincs sok keresnivalóm itt, mivel eredendően nem is innen származom, nem magamtól jöttem ide, és az egyetlen fontos kapcsolatom a faluval(az öreg) is elhunyt nemrég, tehát beálltam a barbárok közé, mivel a kapcsulatunkat a szellemek biztosították, és jóban voltam velük.Abban reménykedtem, hogy ha kisöpörtük a káosz szennyét északról, egyszer hazatérek észak-keletre, ahonnan jöttem, vagy letelepedek a törzsel. Ezt látszólag meghiúsította a Morgurok elszabadulása, mivel engem is, mint minden más, a Jégló népéből származó barbárt elragadott a káosz és szarvakat, karmokat növesztve estünk neki eddigi szövettségeseinknek, a friss hús és vér reményében. Aki tehette menekülőre fogta, meglepően sokaknak sikerült is időben elhagyni az átoksújtotta Alkonyvölgy környékét, akik maradtak, abban a hiú reményben, hogy ellenálhatnak a nagyerejű démon hódításának, elhullottak és élőholtként vonultak tovább az ő oldalán.
Végezetül, nagyon jó volt, még sok ilyen játékon szeretnék résztvenni.
Baharroth- Hozzászólások száma : 91
Tartózkodási hely : Székesfehérvár
Registration date : 2008. Feb. 25.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Szerintem te a kulcskövekre gondoltál. Forráskő csak egy volt, és miután Anselm (Solo) felfedezte, és begyűjtöttük, Ida (Anna) cipelte magával szinte végig. Végülis a pahjallai és a birodalmi ügynök (micsoda furcsa páros, hehe) sétáltak el vele, ha nem is kéz a kézben, de látszólag teljes egyetértésben, és Androméda hazavitte ajándékba a Királynőnek Pahjallára. ^^ (sajnos nem akadt alkalmas pillanat, hogy leszúrjam, mert volt annyi esze, h ne fordítson hátat, szemtől-szembe meg azért nem mentem neki, mert nem tudtam, milyen erős mágiahasználó... de ha ki kell magyarázni, majd meg lesz mondva Gottfriednak, h hasznosabb élve, és ez különben se volt benne a megbízásban )
Eglar- Hozzászólások száma : 787
Age : 38
Tartózkodási hely : Szombathely// egyetemi időszkban BP
Registration date : 2008. Aug. 04.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Üdv mindenkinek!
Lényegében nagyon jó volt a társaság, jó volt új arcokat megismerni. Voltam kinnt építkezni is, de nem tudom mire ment a falu a viskóval, amit felhúztam. Na egy kicsit a játékról: Sajnos én nem tudtam a játék teljes idén ott lenni, ezért elnézéseteket kérem, jövőre megoldom majd, hogy végig maradjak. Viccesen kezdtem a játékot, rögtön karakter cserével, így az eredeti paraszt karakterem helyett egy barbárt játszottam, aki a törzsfő "tanítványa" volt. Kicsit döcögősen vettem fel a ritmust, ez annak tudható be, hogy elég régen nem liveoztam már. Összességében azért próbálkoztam, habár a sztori menetéről meg úgy általában a miértekről azért nem tudtam túl sokat. Kicsit vicces volt a félrehallásom, meg az is, amikor Ashival azt hittük, hogy finishben vagyunk, aztán egyik pillanatról a másikra földön futókká váltunk. A TV bevonása nekem nem tetszett, hiszen tapasztalatból tudtam, hogy megakasztja a játékot. A másik, ami zavaró volt, hogy közönség előtt kellett szerepjátszani, ami az erdő forgalmának tudható be. Kicsit odébb, izsákfán túl vannak nagyobb erdők, lehet oda kéne próbálkozni, és még lehet a megépített dolgaink is megmaradnának. De ez csak a jövő zenéje. Ha még eszembe jut valami, majd megírom.
Kildar: Jövőre ha lehet, szeretnék ismét mint szervező karakter segíteni a játékban, ha lehet.
Lényegében nagyon jó volt a társaság, jó volt új arcokat megismerni. Voltam kinnt építkezni is, de nem tudom mire ment a falu a viskóval, amit felhúztam. Na egy kicsit a játékról: Sajnos én nem tudtam a játék teljes idén ott lenni, ezért elnézéseteket kérem, jövőre megoldom majd, hogy végig maradjak. Viccesen kezdtem a játékot, rögtön karakter cserével, így az eredeti paraszt karakterem helyett egy barbárt játszottam, aki a törzsfő "tanítványa" volt. Kicsit döcögősen vettem fel a ritmust, ez annak tudható be, hogy elég régen nem liveoztam már. Összességében azért próbálkoztam, habár a sztori menetéről meg úgy általában a miértekről azért nem tudtam túl sokat. Kicsit vicces volt a félrehallásom, meg az is, amikor Ashival azt hittük, hogy finishben vagyunk, aztán egyik pillanatról a másikra földön futókká váltunk. A TV bevonása nekem nem tetszett, hiszen tapasztalatból tudtam, hogy megakasztja a játékot. A másik, ami zavaró volt, hogy közönség előtt kellett szerepjátszani, ami az erdő forgalmának tudható be. Kicsit odébb, izsákfán túl vannak nagyobb erdők, lehet oda kéne próbálkozni, és még lehet a megépített dolgaink is megmaradnának. De ez csak a jövő zenéje. Ha még eszembe jut valami, majd megírom.
Kildar: Jövőre ha lehet, szeretnék ismét mint szervező karakter segíteni a játékban, ha lehet.
Avras- Hozzászólások száma : 23
Registration date : 2008. Feb. 25.
Re: Cell-Live 5 - Élménybeszámolók
Damien: Az a bizonyos árulás - amint már említettem - előtörténeti okokból volt, mert tulajdonképpen ti hátra hagytatok Astusan hordáinak, akik kis híjján feláldoztak, és továbbá csak a véletlen műve volt, hogy a régi törzsem tagjaival összefutottam. Az hogy Selwyn oldalára álltam a végén azért volt mert akkor ő tűnt a legerősebbnek és nem hittem, hogy te nekem így tudsz segíteni célom elérésében. Fallouton pedig a végén pont hogy nem árultalak el titeket, csak gondolkoztam azon, hogy átállok Kántorhoz, mert a játék során sokat segített, de amikor közölték, hogy elhúznak LKM-be én meg a palack, ami az Auto-Docba van szerelve itt maradok így igazából Bajtemetésiek mellett tettem le a voksom (lásd: Kántor hasba lövése a végén). A kódkártya elrejtése pedig csak szintén amolyan taktikázás volt, hogy szerezzek magamnak valamiféle életbiztosítást, de ez ugyebár nem úgy sült el ahogy szerettem volna...
Skalle- Hozzászólások száma : 366
Age : 35
Tartózkodási hely : Komárom
Registration date : 2008. Mar. 01.
LarpHaTár :: Élőszerepjátékok alfórumai :: Lezajlott rendezvények archívuma :: Cell-Live 5 - Demgardi Krónikák
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.