Drachenfest + külföldi LARP-ok

Nekem csak most tűnt fel, hogy ilyen is van de lehet hogy Ti már ismeritek őket: dél-és kelet európai (Bulgária, Horvátország stb) larp-okat tömörítő fb oldal. A fotók alapján nekem szimpatikus csapat, és talán a játékok is megfizethetőbbek mint a nagy német játékok?

Balkan LARPers

Mi (úgymint jelenleg Spectre, Soma, Fride és én) megyünk június 1-3. Horvátországba a Terra Nova rendezvényre. Közel van a határhoz, és meghívót is kaptunk.

Kildar írta:Mi (úgymint jelenleg Spectre, Soma, Fride és én) megyünk június 1-3. Horvátországba a Terra Nova rendezvényre. Közel van a határhoz, és meghívót is kaptunk.

Hű, de jó nektek!!! Nekem vszg nem fog idén még beleférni. Remélem írtok majd egy széééép kis élménybeszámolót!

Üdv mindenkinek odahaza!

Egy élménybeszámolóval jelentkeznék Írországból, egészen pontosan Dublinból.
Már régóta elkezdtünk nyomozni a helyi LARP lehetőségek után az itteni magyar LARPer kontingenssel (Nagash, Wickard és jómagam). Wickard bukkant rá elsőként a FB-n egy Irish Larper Guild Dublin Branch nevezetű formációra, maroknyi emberrel, és meg is próbálta felvenni velük a kapcsolatot. Később Nagash és én is regisztráltunk, majd innen találtunk rá egy csapatra, akik a St. Anne Parkban gyakorolnak, minden hétvégén. Rákérdeztem náluk, hogy mehetnék-e, és örültek az érdeklődésemnek, így vettem a bátorságot, meg a bicajomat és letekertem hozzájuk. Az instrukciók ellenére vagy 3/4 óra bolyongásba telt megtalálni őket, de azért sikerült.
Vagy 3-4 órán keresztül csapat csapat elleni és egyéni harcos játékokat játszottunk, különféle fegyverekkel, így sikerült kellemesen lefáradni, de mindenképp megérte lenézni. Az alábbi tapasztalatokat, megállapításokat összegezném:
1. Írországban (még) nincs LARP rendezvény, habár itt Dublinban kb 100as nagyságrendű ember űzi, a szomszédba, Angliába járnak nyaranta a Lorien Trust által szervezett Gatheringre.
2. Itt a Lorien Trust szabályai szerint játszanak, elég komplikált találati rendszerrel, amire még jön egy varázslatrendszer. Szerintem nehéz fejben tartani a pontokat.
3. Kivétel nélkül kereskedelmi forgalomban kapható latex-kardokkal játszanak. Mivel nem volt ilyenem, kaptam egyet kölcsönbe. Na de az ilyesmit meg nem támaszthatod a földre, fának stb. Úgy kell vele bánni, mint a hímestojással. Ráadásul 50 € környékén mozog az ára. Választottam ugyebár egy rapír-szerű képződményt. Gondoltam rendeltetésszerűen használom, és szúrok vele. Nem voltak tőle elragadtatva...
4. Mivel edzés volt csak, mindenki civil ruhában jött (melegítő, póló, ír mez ) azért otthon nem egy ember van, aki nem sajnálja lehozni, ha nem is a páncélját, de minimum valami korhűbb ruhát.

Ennek ellenére:

5. Tetszett, hogy változatos a csapat korban-nemben. A legfiatalabb 16 éves volt, a legidősebb 30. Mind nagyon kedvesek és segítőkészek. Nemcsak fegyvert kaptam tőlük, segítettek elmagyarázni a rendszert, karaktert kidolgozni, és mi több érdeklődtek a magyar rendszer után.
6. A környezet gyönyörű, a park hatalmas, pedig talán a 3. vagy a 4. Dublinban.

Szerintem megyek még azért

Mart írta: Na de az ilyesmit meg nem támaszthatod a földre, fának stb. Úgy kell vele bánni, mint a hímestojással

Jóérzésű ember a boffert sem támasztja le csak úgy földre, fának, stb. Sok szempontból egyébként a latex pont hogy tartósabb, mint a ducktape, a latex pollaxomat az sem hatotta meg túlzottan, hogy a fagyottvilág szervezők bebaszták egy kupac aljára a hóba merthogy mindenki fegyver nélkül kezdi a játékot. Szilikonspré szabados alkalmazása mondjuk javasolt.

Beszámoló a Gatheringről


Nagyjából tavasz környékén határoztam el, hogy kicsit tovább maradok Írországban az eredetileg tervezettnél, így ír larper ismerősem unszolására úgy döntöttem, megnézem, hogy milyen a Brit-szigetek legismertebb és legközkedveltebb élő szerepjátékos eseménye.
Nem másról lenne szó, mint a Gatheringről, ami a Lorien Trust Ltd. Szervezésében kerül megrendezésére 1995 óta. Ahogy kitűnik itt egy egész cég arra szakosodott, hogy leszervezze ezt az eseményt, nem kevés pénz, munka és humán erőforrás felhasználásával. Persze ez nem csak évi egy 3-4 napos játékot foglal magába; ezen kívül tavasztól őszig még 3-4 ún. moot is van, kicsit kevesebb résztvevővel, kisebb jelentőségű történésekkel.
A belépő természetesen nyugat-európai pénztárcához van igazítva: olyan ₤ 40-50 elővételben ₤ 70 a helyszínen. Én, mint első játékos mindössze ₤ 30 –al megúsztam (és nem kalkuláltam az útiköltséget, fogyasztást). Már korábban felvettem a kapcsolatot Máswalakivel (nem tudom hányan emlékeznek még rá otthon, jelenleg Angliában él), így biztossá vált, hogy nem egyedül képviselem a magyar larposokat. Máswalaki korábban már részt vett egy moot-on, így néhány embert már ismert, én pedig az írek közül jópárat.

Pontokba rendszereztem, hogy mik voltak a benyomásaim a játékkal kapcsolatban.

1. A résztvevők

Igazi családi esemény. A karon ülő kisbabától a 60-70 évesig minden korosztály képviseltette magát. Legtöbben talán a 25-40 év közöttiek lehettek. A larperek átlagéletkora egy kicsit magasabb, mint itthon. Nem véletlen, hiszen van olyan, aki a kezdetektől viszi a karakterét. A szülők viszik gyerekeiket, és így lassan belenevelődnek ebbe a közegbe. Barátságok, szerelmek, házasságok szövődnek out character. A legjobb az egészben, hogy nyitott, befogadó, segítőkész társaság. Ha bármit nem értettem meg a szabályrendszerből, bárkihez fordultam, kaptam segítséget.
A gyerekekre is gondolnak a szervezők, külön programokat szerveznek nekik, mivel 18 év alatt nem mehetnek be a nagy csatába.
A létszám az otthoni viszonyokhoz képest meghökkentő: 3000-nél több ember jött le játszani. Ezen kívül nem számoltam bele az árusokat, büféseket, biztonsági és egyéb személyzetet.
Rajtunk kívül is volt néhány külföldi: én a harmadik nap estélyén egy csinos, szőke észt lánnyal találkoztam, aki követként jött a táborunkba. Hallottam, hogy korábban németek, franciák, belgák, kanadaiak, olaszok, brazilok is játszottak. Ezen kívül nem számolom a bizonyíthatóan külföldi származású, de brit állampolgár résztvevőket, mivel ők jobbára már ide születtek.

2. A világ

Az egész történetsorozat egy Erdreja nevű világon játszódik, amelyet egy mágikus kataklizma szigetekre marcangolt. A mágia továbbra is jelen van 3 formában: rituális, varázslói és idéző. Ezen kívül kapcsolatban áll különböző egyéb létsíkokkal, amelyek időről időre térkapuk segítségével különböző ronda szörnyeket köpködnek a világra. Fajok tekintetében is köszönik szépen, jól állnak: játszható ember, elf, sötét elf, vámpír, törpe, ork, troll, gnóm, kender, hobbit, fey, beastkin. Ez utóbbi különösen érdekes, mert gyakorlatilag valamilyen állat bőrében játszol, azon belül elég sokfélét láttam: farkas, medve, róka, majom, párduc, sas, mosómedve, gyík, patkány…( a majom aki a latex-banánjával harcolt, különösen figyelemre méltó karakter volt) Ezen kívül különböző frakciók is megjelennek, akik egymással harcban/szövetségben állnak. Gyakorlatilag a külünböző fajokból mindegyik frakcióba jutnak, talán egy-két kivétellel.
A frakciók állatokról kapják a nevüket, és különböző kultúrákon alapulnak (még akkor is, ha néha a felszerelésük jó messze áll ettől). A Brit-szigetek minden népcsoportján alapul egy-egy, ezen kívül van néhány más is.
Dragons – Ír és Welsh
Lions – Angol középkori
Harts – Szintén Angol (a Lionsból váltak ki)
Bears – Skót
Gryphons – Francia középkori
Wolves – Skandináv
Vipers – Német és Román (leginkább a vámpírok miatt)
Jackals – Egyiptomi és Görög – Római
Tarantulas – Sötét elf, nekromanta
Unicorns – Kereskedők, elég vegyes

Ezen belül azért láttam egy-egy kifejezetten jó, meg kifejezetten elrettentő példát, de majd a későbbiekben visszatérek rá.

3. A Terep

A játék Anglia közepén, Derby városától nem messze került megrendezésre a Locko parkban. Zöld fűvel borított dombos vidék, amelyet néhol ligetszerűen kisebb facsoportok vesznek körül. A főtábor egy mesterséges tó partján áll, amelynek a másik oldalán található az egyik parkoló, a tábor keleti részén meg a másik. Az IC és OOC táborok frakciónként elkülönülnek. A táborok külső részein toi-toi vécék, legalább 2/ tábor, a népességtől függően. (persze a 3. és 4. napon erősen orrfacsaró bűzt árasztva) A főtáborban IN és OUT sátrak vegyesen: árusok, akiktől OOC pénzért vehetsz kardot, páncélt, szütyőket, egyéb kiegészítőket. Büfék, elég vegyes kínálattal ( hamburger, hot-dog, krumpli, pizza, sült csirke, virsli, bab, fagyi), A kocsma, amolyan félig OOC – félig IC jelleggel: tehát mindenki IC megy be, de simán kapsz szeszes italt (cider-stout-lager-mead). Aztán a szörny-sátor, amiről majd később, hogy mi a funkciója. Az elsősegély sátor, ahol komplett személyzet gondoskodik az esetleges sérülések ellátásáról. A biztonsági sátor: OOC problémák elsimítása, talált tárgyak megőrzése a feladatuk. A szervezői sátor: IC problémák (skillek, harcrendszeri viták) megoldása, elsimítása a hatákörük, gyakorlatilag reggeltől estig állt a sor náluk.
A rituálé sátor: gyönyörűen berendezett helyiség, szökőkúttal, hang- és fényeffektekkel, a játékosok által lebonyolított rituálékhoz. Kívül belül latex-szobrok, egyéb hangulati elemek. A rituálé sátorral megegyező nagyságú volt a guildek sátra. A különböző guildek hivatás szerint tömörítik a karaktereket, foglalkoznak események, küldetések leszervezésével, bármelyik frakcióból lehet hozzájuk csatlakozni, de az egyes frakciókon belül is vannak guildek, de nem mindegyiknek van képviselete, ja és nem összetévesztendők.
A helyszín adottságai miatt nem igazán volt lehetőség a bujkálós, dzindzsázós, orvgyilkolós játékra, sokkal inkább a nyíltszíni, sok résztvevős fegyveres konfliktusok, diplomácia került előtérbe.
Az átlagos angol időjárásnak megfelelően minden nap esett, péntek és vasárnap estefelé egy nagyobb csapadék is megtalált minket. Mondjuk ilyesmi őket nem igazán zavarja, ha kicsit, vagy közepesen esik, simán kimennek verekedni az esőbe, bokáig érő sárba ( a reggeli, meg a délutáni tea azért az viszont kell). Volt olyan is, aki arra panaszkodott, amikor szombat reggel kisütött a nap.

4. A játék rendszere

Korábban az ír larpos edzésről írt beszámolómban már kifejtettem, hogy brit barátainknál bizony még mindig a jól ismert/ truelarperek körében nem túl népszerű számolgatós rendszer dívik. Azaz, minden testrész egyet ér, amit persze páncéllal meg body developmenttel tovább növelhetsz. De még ez sem jelenti azt, hogy biztonságban vagy, hiszen ott van egy rakat varázslat, amit ha megfelelő gyorsasággal hadarsz el, reménykedsz benne, hogy az ellenfeled elismeri, hogy épp a varázslatod hatása alatt áll. Egy jó időben elsütött paralysis vagy alvás ha csodákra nem is, arra mindenképpen képes, hogy összezavarjon a számolásban, hiszen van egy időlimitje az egyes mágiáknak (10 mp, 1 p) és közben amíg nem cselekedhetsz, csak úgy záporoznak rád az ellenfelek ütései. Ergo ha van valamennyi vívótudás, alacsonyabb szintű karakterként sok hasznát nem veszed.
Sokkal több esélye van valakinek kezdőként, ha elmegy szörnynek. Ez ugyanis félig önkéntes/ félig kötelező alapon működik: azaz naponta 2 órát minden frakció játékosai be vannak osztva szörnynek, de ezen kívül is el lehet menni, az éjszakai órákban dupla pénzért. Ez azt jelenti, hogy odamész a szörny-sátorba, lehetőleg fekete cuccban, vagy minimális karakter felszerelésben, a szervezők összeszednek egy csapatot és megmondják, hogy milyen szörny vagy, az összes harcértékkel, motivációval, mindennel együtt. Ha kell, adnak felszerelést, kifestenek. Én 3 nap alatt voltam troll, füstdémon, meg ancestral légiós kétszer is. Természetesen nem hálátlanok, félóránként egy ezüstpénz vagy gyűjthető skillpont (amiből 8 kell) a jutalom. A pénzekből egyébként varázstárgyakat, tápokat tudsz venni a fegyveredre, páncélodra. Tápok alatt fegyvermérget, ezüstöt, artifactot értek, ami persze tovább bonyolítja a harcrendszert.
A szervezők szerepe ismét érdekes pont. Ők is játékos karakterek, de bizonyos időben be vannak osztva bíráskodni, felügyelni a harcokat. Két fajta bíró létezik: a referee és a marshall, utóbbi egy kicsit több joggal felruházva. Ha egy csapatot beosztanak valamilyen szörnynek, mindig kísérik őket a csatába.
Egy ír ismerősöm mondta, még jóval a játék előtt, hogy ebben a játékban nehéz meghalni. Jobbára persze azért mert tele van healerekkel, akik elég magas szinten vannak és különösebb megerőltetés nélkül maximumra gyógyítanak. A másik, hogyha nincs valami különleges varázslat/ezzel kombinált fegyver akkor ha 0-ra sebződsz, 10 perced még marad és utána visszamehetsz, ha -1-re mentél a fent említett varázslat miatt, és nem láttál gyógyítót, akkor meg vannak számlálva a perceid.

5. Felszerelés

Mivel Nyugat-Európáról beszélünk, mindenki azt várná el, hogy egy ilyen eseményen csak úgy nyüzsög a sok full-plate-s, de minimum normálisan vasazott ember, ehhez képest a szegecselt bőr jóval népszerűbb, vasból meg, ha van valakinek, az is inkább láncing. Egyéb ruhákat tekintve bizony elég vegyes az összkép: nem is a cuccok minőségével van a baj, hiszen brit barátaink előszeretettel vásárolnak meg minden darabot készen, vagy gyártatnak le. Az ízlésük, viszont helyenként hagy némi kivetnivalót. Azzal még talán annyira nincs gond, hogy fekete köpeny, valamilyen szegecselt bőr páncél, csizma, nadrág, ing és az fegyverderekak, de amikor különböző korok és kultúrák szerint válogatják össze…
Kedvencem a skót szoknya – római cuirass kombó volt, bár a láncing – fáraó korona is ütött rendesen. Láttam viszont korrekt varég felszerelést, a megfelelő frakcióban ráadásul. De egy jól összeszedett ork, sötételf, beastkin ruha is azért jól tud mutatni, és nem csak a drága pénzért megvett latex-maszkok, vagy arcfestés miatt. Sajnos néha meg a jó jelmezek nem kapnak megfelelő értékelést, pl. vasárnap összefutottam egy sráccal, elég korrekt landsknecht felszerelésben. Arra panaszkodott, hogy a frakciójában mindenki először jesternek (udvari bolondnak) nézte.
Fegyverek terén ugyancsak vegyes az összkép: korban-stílusban itt sem mindig láttam összepasszolást. Néha vicces egy naginatával harcoló kelta, vagy elf szablyával vívó lovag. Ezt annyiból nem rónám fel nekik, hogy a fegyverek ellenőrzése elég szigorú, az árak meg elég magasak. Jobbára ugyanis csak latex-fegyvereket engednek be, a bofferek náluk tilosak (a kiskorúak védelme érdekében)
Az egyéb játéktárgyak kategória viszont nálam teljes mértékben kiváltotta a nyálcsorgatást. Nemcsak a rituálé sátorban tapasztalt latex-szobrok, effektek, de az egyes frakcióknál, guildeknél berendezett sátrakban is elég sok jó cuccot láttam: ón kupák, térképek, könyvek, jósgömbök, szobrok, szextánsok, ládák, állatbőrök, szőnyegek…folytathatnám még. Mivel bárd karakterrel mentem, a hangszereket is figyeltem a többieknél: nyilván sok volt a gitáros, de felbukkantak dobok, furulyák, mandolin, hegedű, kürt és az egyik srácnál még egy psaltériumot is láttam. (wow)

6. Történések

Ha egy eseményen 3000 ember vesz részt nagyon valószínű, hogy elég sok minden történik, és elég nehéz számon tartani. Ami azért a frakciónkban történt, és ami eljutott hozzánk hír, azt azért megpróbálom összeszedni, és egy kicsit a saját karakterem nézőpontjából is értékelek.

Alapvetően a Gathering egy olyan esemény, ami a világ történetében azért kerül megrendezésre, hogy a frakciók között biztosítsa a békés együttműködést. Ami persze valahogy mindig fegyvere konfliktusba torkollik. A különböző frakcióknak és a guildeknek is vannak saját külön céljaik voltak, lényegében quest-osztás szintjén valósultak meg. Nem maradtak ki persze a nagyszabású csaták sem, néha megjelentek az egyes frakciók táborának kapuiban random szörnycsoportok, csak hogy ne punnyadjon be a játék, de az egymás közötti fegyveres konfliktusok is előfordultak, beleértve a vasárnap délelőtti nagy csatát is, amin a résztvevők 2/3-a ott volt.
A mellékesemények is elég jól le voltak szervezve: a bárdversenyre pl legalább 20-an jelentkeztünk, köztük komplett együttesek is. A frakciónkon belüli lakoma is elég pompás volt (Máswalaki pl főzött rá egy jó gulyást, amit az angolok ’chilli beef stew’-nak tituláltak, de azért fogyasztották.), a frakciónk bárd guildjén belüli workshopok, valamint a jugger, amiről később lesz szó.

Említettem, hogy bárd karaktert vittem, és a Dragon frakción belül rendezkedtem be. Valahogy adni kellett egy IC magyarázatot az akcentusomra, így előtörténetbe kalkuláltam egy teuton (Vipers) anyát és egy erin (Dragons) apát. Az ok, amiért a Gatheringre mentem, hogy apám meghalt a fomoriak ellen vívott háborúban, és helyettesítenem kell őt zsoldosként. Első akciómként csatlakoztam a bárdok guildjéhez, de mivel sok feladatot és segítséget nem kaptam tőlük, így a Dragons táborban nézelődtem szét, és segítettem a felbukkanó szörnyek semlegesítésében. Közben próbáltam a frakción belül ismerkedni, megtalálni a helyem. Végül a mi bárd guildünkben sikerült a lakoma alkalmával, ahol találtam tanítómestert (aki most vizsgáztatta le két tanítványát, így elszegődhettem hozzá). A nap folyamán jugger játékos is lettem és 2 pontot szereztem ezzel a fomoriak elleni meccsen quick-ként. Részt vettem a Jackals elleni fegyveres konfliktusban, majd politikai menekült lettem a Lions táborában egy rövid időre. 3 saját dalt írtam (ez itt szinte alapkövetelmény egy bárdnak) a legutolsót laza 1 óra alatt, a Lions elhunyt királyáról, amit frakciójuk értékelt igencsak.
1. szintű karakterként kb ennyire volt lehetőségem.

Jugger

Ez a brit larperek kedvenc sportja. Hallottam, hogy footballnak is hívták, de igazából nincs sok köze hozzá, inkább a rögbihez áll közel. 3 harmadból áll egy játékmenet, egy harmadnak 7 pont elérésével van vége. 2 csapat játszik egymás ellen, mindegyikben 7-7 játékos a következő felállás szerint: 2 szálfegyveres, 2 kardos, 2 pajzsos és egy quick. A pajzsosoknak 3 életpontja van, a többieknek 1. A feladat, a középre behajított labdára rástartolni és bevinni az ellenfél kosarába. A labdát viszont csak a quick érintheti meg. Egyébként maga a játékszer is elég hangulatos, egy latex beholderrel játszottunk, a tartaléklabda meg egy levágott emberfej volt latexből.


Összefoglalva nagyon érdekes és szórakoztató esemény volt, egy rakat új ismerőst szereztem, akikkel remélem, még lesz alkalmam találkozni. Őszintén néha a játékmenet és a szabályok elég bonyolultak voltak, de ezek szerint életképes, ha több ezren lemennek rá. Nem mondom, hogy itthon mindent és feltétel nélkül át kellene vennünk, de azért lehet tőlük tanulnunk pár dolgot.