Vértek, pajzsok és egyéb védőfelszerelések

nem, ha jobban megnézed ez mindenhol kis lekerekített sarkú négyzetek, középen egy lyukkal. Illetve középen egy kicsit balra látható az a rész ahol a golyó próbált bemenni

Megtaláltam végre.

És ebben kellene lennie valami meglepőnek?

NEKÜNK nem. Ellenben azért az ország jelentős része még mindig ott tart, h a lőfegyverek szorították ki a vérteket. Ezt a tévképzetet meg sztem erőteljesen roncsolja, h a 1911, ami erősebb mint a legtöbb korabeli pisztoly, még köpenyes lövedékkel sem boldogul 2mm lágyacéllal 5 méterről.

Also, készül az első változó vastagságú lemezekből összerakott, kísérleti jelleggel kéregedzett, erősen befűzött derékra tervezett mellvért. Nem nekem, Lorinnak. Nem ingyen, mert cserébe tegnap megcsinálta Eglar messerének keresztvasának durva köszörülését - ezúton is gratulálnék neki, amiért közel 5 órán át folyamatosan tudta tolni nagyflexszel. Akkor dolgozok rajta legközelebb, amikor Lorin megint tud jönni segíteni. Ha kész, sztem írok a kapcsolódó tapasztalatokról, jópár már van.

Azt tudod hogy fogsz kapni egy messert is valamikor tisztázásra Meg egy komplett vasat takarításra-feketítésre-igazításra?

Igen, ezt már nem egyszer beszéltük... és egyre több elemével vagyok úgy a vértednek, h cserélni kéne, mert már iszonyat primitív és szar a lehetőségekhez mérten. A cuirassnak mindenképpen mennie kell, a gorgetet rád kell igazítani, a vállra hosszabb siklópályákat tenni, a nagytassel kuka, a kesztyűre normális bütyöklemez és ujjak kellenének. A szoknya és a kistassel, ill a váll jó része okés.

Hát te is majdnem úgy vagy mint én, nekem is egy teljes nagygenerál kell, szal ha idekerül a vért együtt megcsináljuk egy kalap alatt. Apropó nekem is kéne végre a hüvejkújjacska, viszont a főlemezei készen vannak

Ahriman írta:Igen, ezt már nem egyszer beszéltük... és egyre több elemével vagyok úgy a vértednek, h cserélni kéne, mert már iszonyat primitív és szar a lehetőségekhez mérten. A cuirassnak mindenképpen mennie kell, a gorgetet rád kell igazítani, a vállra hosszabb siklópályákat tenni, a nagytassel kuka, a kesztyűre normális bütyöklemez és ujjak kellenének. A szoknya és a kistassel, ill a váll jó része okés.

Cuirasst nem kell baszogatni, a hátát kell leszépíteni. Gorgetet tényleg rám kell igazítani. VÁllakra hoszabb csúszópályákat már terveztük korábban is. Nagytassel-el nincs semmi gond ha végre felszíjazzuk és megtaláljuk a másik felét Kesztyűn a bütyöklemezt anno nem tudom miért cserélted le, teljesen jó volt az eredeti Az ujjakkal meg baszogatlak már egy ideje
Tudod, nekem nem kell fél évente új vas

Nono, nem baszogat, mert a végén még annyit fogok dolgozni a te vasaidon, mint a sajátjaimon... (továbbá ne zavarjon, hogy akárhogy is számolom, kb 2 éve a kastenbrustra hajtok, és azóta csak egy másik kastenbrustnak álltam neki)
Also, a cuirass sehol sincs leperemezve, elöl-hátul túl mélyen leér, a hát háromszöges muszájmegoldását meg tudom kerülni (16ban már finoman fogalmazva sem jellemző), zsanérozás helyett siklópályán kéne lennie az oldallemezeknek, és a tappelbrust-hegy is túl lent van vagy ha oda akarod, akkor túl kicsi. Am a cuirass-cseréhez csak a hát központi részét kell kikúrni, mert az oldallapok átalakíthatóak, a mellvért átszabható, és a szegélyeit le tudom annyira nyújtani, h tudjuk peremezni. Ha ezek megvannak, akkor meg karburizálhatjuk, és bumm, így lett a kéregedzett vért.
A kesztyű bütykével az a fő gond, h csúúúúúúúnya. A régi meg tökéletesen korhűtlen volt.

Az rémlik hogy a cuirasst azért nem peremeztük mert akarunk rábaszni még legalább 1mils rugóacél lemezt és azt akarjuk MAJD peremezni? Túl mély leérés a legkisebb probléma, villámsebesen orvosolható, egyébként nem feltétlenül kell szabászkodni, mivelhogy ugyebár végre edzésre is tudok járni és így pl mellben érezhetően alakultam (amikor felvettem a vasat egyértelmű különbség volt érzékelhető) plusz feljebb is került a korábbinál. pedig tudod te is hogy látványos izomzatváltozás nem következett be.
Nem jellemző. A bevor meg bicolor ruha baromira jellemző 16ban
A hegy nem trendi, de láttunk már hasonlót többet is.
A legújabb mániáidat meg ne akard mán mindenen kiélni ami a kezedbe kerül (aka. kéregedzés). A kesztyű bütyöklemezéről meg tudom hogy csúnya, ezt már megállapítottuk amikor megcsináltak Az előző korhűtlen volt, de egy fokkal szebb és nem volt szokása átbukni a kézfej utolsó lemezén

Azért mániám a kéregedzés, mert nem is tudom, hőkezelhetővé teszi a lágyacélt? Azaz pl a tiéd esetében nem kéne kurvasokat szopni a rugóacél borítás felvitelével, pl kezdésnek nem kéne rugóacélt VENNI, következőnek meg nem kéne egy effektíve komplett mellvértet megcsinálni belőle, kockáztatva, h hidegen megmunkálva elreped, vagy elbaszni egy rakat szenet a formázására, aztán szintén nem lényegtelen szerintem, hogy a mostanit konvertálva a csúnya szegecseket a lenyújtás során el tudom tüntetni, és nem kell kurvasokat szegecselni pluszba.

Azt meg sajnálom, hogy gyártástechnika terén nem igazán vagyok hajlandó stagnálni, pláne, ha az új módszer korhűbb, gyorsabb, megbízhatóbb, valamint erősebb és könnyebb vértet eredményez.

Szegecsekre nemszószbe jóvan? Azokat úgy szeressük

Ma, míg a keresztvas hűlős köreit tette (ugyanis ma muszáááj volt minden kör után tapiznom, hogy ne csússzon el valami), csináltam gyorsan egy pár kastenbrustos kesztyűt nagyobbrészt trú módszerrel. Nagyobbrészt, mert lemezből dolgoztam és nem öntecsből.
Körbe 1-1.5" szélességet nyertem azzal, hogy a kevesebb terhelést kapó részeket lenyújtottam - a kézhát, a csukló közepe és a mandzsetta töve majdnem 1.5mm maradt, míg oldalt lementem 0.8 környékére, illetve a hüvelykujjnak az a része, ami alatt vastag bőr lesz, egészen 0.5ig lement. Így sehol sincs benne felesleges anyag, viszont ahol érheti terhelés, marad elég, a vékonyabb részeket meg iszonyatosan megerősíti az, hogy mindenhol többszörösen összetett térgörbékből áll. A szabásminta szélessége alig tenyérnyi a legszélesebb ponton, de a lenyújtott részek miatt pont annyira ér körbe, mint a képek alapján az eredetiek.

Also, a nyújtásos módszerrel úgy sikerült megfelelő mértékű hajtást tenni a csuklóhoz, hogy hideghengerelt lemezből kezdtem, és nem lágyítottam rajta vissza semmit. Peremezés előtt azért visszalágyítom kicsit, h ne repedjen fel. Viszont így szerintem átállok arra, hogy kizárólag vastagabb meleghengerelt lemezből dolgozzak, mert mondjuk 2mm lemezből még keskenyebb minta is elég lett volna - ha lenne hőforrásom, akkor szabásminta sem kéne, csak egy téglalap.


Tanulság: a korhű páncélkovácsolási technológia nagyságrendekkel hatékonyabb, mint a modern elképzelések. WIN. Also, akit érdekel, annak szívesen megtanítom, mert kurvára nem bonyolult dolog.

AZ hogy valami nem bonyolult meg az hogy azért van már pár év tapasztalatod más kérdés
Elméletben kb ugyanannyi dolgot ki tudnék kalapálni mint te, de gyakorlat és tapasztalat hiányában erre mégsem vagyok képes.

Ez így azért anyád:

Elkezdtem olvasgatni WSZ free schollar szakdolgozatát. Gótikus vértekről írt. Külön kitért a gambesonokra. Gondoltam elolvasom. Rossz ötlet volt.

Ahriman írta:A cuirassnak mindenképpen mennie kell, a gorgetet rád kell igazítani, a vállra hosszabb siklópályákat tenni, a nagytassel kuka, a kesztyűre normális bütyöklemez és ujjak kellenének. A szoknya és a kistassel, ill a váll jó része okés.

Én rájöttem hogy beszéllek le arról hogy mindent újra akarjál csinálni Ha ezt szétkapjuk akkor helyette csinálhatsz nekem egy maximiliant Arra hajlandó vagyok becserélni a mostani cuccot úgy is hogy apróra darabolod és hulladékként eladod Egyébként hamár szétszedjük, célszerűen fel lehetne hasznáni jack'o plate-hez, úgyis akartam egy olyast is

Gyorspost, este írok bővebben erről is, meg a messeres témáról is.
Az effigiesandbrasses.com anyagát böngészve találtam pár érdekes dolgot az 1420as években, meglátjuk, hogy a minta mennyire folytatódik. Röviden, 1420 környékén MÁR láthatóak olyan vértelemek, amiket jellemzően a század végére tesznek, viszont sok helyen MÉG olyan vértek vannak, amiket 1390 környékén már féligmeddig elavultnak neveznének, ugyanakkor ennek az évtizednek az uralkodó sisakformája a grand bascinet országtól függetlenül, viszont egyébiránt nagyon fejlettnek tűnő vérteken is előfordul néha a lánccsuklyás bascinet. Az angoloknál meglepően sok esetben van egy darab rákozott rövid tassel KÖZÉPEN, ágyékvértnek. A jellemzően kastenbrustokhoz társított hosszúkás sokszög-jellegű hónaljkorongok sűrűn fordulnak elő angoloknál, amúgy teljesen 14. századi jellegű vérteken. Meglepően sok a rommárákozott cucc, még a legtöbb homokórás kesztyű mandzsettája sem egydarabos, hanem 3-6 lemezes - érdekes, hogy ezzel egyidőben kezd bejönni a kastenbrustos kesztyű, ami megintcsak rákozatlan. A kifejlett német gótikus formavilág síremléken először FRANCIA területről kerül elő, viszont a hagyományosan német kastenbrustos szoknya kettős íve ANGOLOKNÁL tűnik fel elsőként.
Kicsit megint leolvadt az agyam, úgyhogy megyek dolgozni.

Megjegyzem többségi arányról akkor beszéljünk ha nem csak az adott oldal anyagait, hanem meglévő sajátjaidat és más oldalak anyagait is egybevetve is valóban mennyiségi többlet jön ki. (Természetesen hiteles anyagokról beszélünk)

Előbb véletlenül kinyomtam, amit írtam, másodszorra kompaktabb lesz. Másként mondva nem állok neki még egyszer apróra listázni kb 60 síremléket.

Viszont.

Az 1420 és 1426 (eddig jutottam el) közötti időszak sisakjai vagy láncfátyolos bascinetek, vagy nyílt arcú grand bascinetek. Esetileg előfordul zárt arcú grand bascinet is, ez jellemzően az adott ember kezében van, a fején láncfátyolos bascinet. Ezt 60+ síremlék alapján írom, ezen kívül az 1440 és 1460 környéki festmények jó részén teljesvértes alakon a fent említett grand bascinetekkel közel vagy teljesen azonos sisakok láthatóak, ha bibliai-ókori eseményről van szó. Az időszak másik fő sisakformája a kettle hat, ami azonban egyetlen síremléken sem látható, és a festmények is jellemzően gyengébb felszerelésű embereken mutatják. Esetileg előforduló sisak az ókori római sisak stilizált formája, ami eddigi ismereteink szerint CSAK ábrázolásokon fordulnak elő, és megjelenésében jobban hasonlít a későbbi burgonetre, mint a megjeleníteni kívánt római sisakra.
...
Azonos számú síremlék alapján elmondható, hogy a kifejlett gótikus formavilága nyomokban már jelen volt ekkor, DE nagyon keveseknek volt megengedhető, vagy kívánatos. Az angol síremlékek alapján ott még akkor is a korábbi divatot követték, ha már rendelkezésre álltak fejlettebb technológiai megoldások - kérdés, hogy anyagi okokból, vagy ténylegesen a korábbi divatot preferálták. A német síremlékek ebben a 6 évben is iszonyatos mennyiségű kísérleti vértet mutatnak, gyakorlatilag kortársak a waffenrock-mellvért-sisak elképzelések, a pikkelyszoknyák, és a kettős ívű szoknyák - bár ez utóbbiak ekkor még nem olyan terjedelmesek, mint később lesznek. A mellvértek szinte mindenhol a 14. század végének aránylag lapos, kerek formáját követik, esetileg egyetlen középső bordával, jellemzően egyenes vagy nagyon enyhén lefele terjedő íves derékvonallal, a német területeken azonban főleg a kastenbrust formavilág dominál, jelentős számú formai és technológiai változatban, többek között extrém nagyságú vagy sűrűségű bordázással, sík négyszögletes fronttal, lefele VAGY felfele szélesedő trapézfronttal, néha FELFELE ívelő derékvonallal (ennek szélsőséges formája látható Trollhoffer második fechtbuchjában), szíjazott, vagy waffenrockhoz kötözött vállpántokkal. A későbbi időszak ábrázolásain látható szélsőségesen hosszú szalagos válldíszekre egyetlen példa sincs, viszont ennek egy rövidebb, alig könyökig érő változata megtalálható. A válldíszektől eltekintve a síremlékeken látható waffenrockok gyakorlatilag azonosak a későbbi időszak heroikus-ókori ábrázolásaival.
A kardok pengéi kifejezetten hosszúak, a testhez viszonyítva minimum 100cm vagy több a jellemző, a markolatok viszont kifejezetten rövidek, a legtöbbön csak úgy férne el két páncélkesztyűs kéz, ha az egyik részben a gombot fogja. Azonban ha a mellvért hónalja a később is jellemző mértékben szűk, a markolatok elérik az alkarnyi hosszúságot.
Tervezem aprólékosan katalogizálni az 1420 és 1460 közötti időszak síremlékeit, viszont 1420-1426 közötti időszakra a fenti megállapítások állnak, mind a síremlékek, mind a korabeli ábrázolások alapján.

Just for fun, Peter von Stetenberg síremléke 1428-ból.
http://www.bildindex.de/bilder/mi05057d13a.jpg

Jaigen, aki ellenőrizni akarja, annak javaslom az effigiesandbrasses.com-ot, illetve a tethys.imareal.oeaw.ac.at/realonline-t.

Azért ilyen szintű ábrázolások mellett számold bele a formavilágba azt is, hogy sok szempontból az ábrázolás erősen leegyszerűsített, tehát finom formai kérdésekben nem feltétlenül mérvadó. Of course nem rendelkezem annyi nyersanyaggal mint te, ÉS nem szöszmitölök annyit a vasakkal, de azért tegyük hozzá hogy szokásod valahol olvasni valami érdekeset amin aztán hirtelen nagyon megmensz, még ha később rá is jössz hogy nem kellett volna
Igen, tudom hogy baromira frusztráló hogy mindenbe belekötök de valakinek ezt is kell

Akkor már nem is voltak vértek és különben a katana átvágja, mert azt mondom

Félretéve a viccet, mi van a speciálisabb vizorú baszikkal? Van é rola valami lelet?

Ömmm, pont az esetileg pontatlan ábrázolásmód miatt vettem figyelembe csak azt, ami egyértelmű. Pl a test kontúrja, a rákozott területek sűrű vagy ritkás vonalkázottsága, a vonalak irányai (elég nehéz tévedésből rosszul ábrázolni pl a derékvonalat, pláne, ha a megrendelő odamegy, és összehasonlítja a cuccával...), az adott terület simasága éles kontúrokkal (lemez), sima kontúrok nélkül (szövet v szövetborítás), pikkelyes (azt is elég nehéz keverni mással) vagy lánc (amit elég sokféleképpen ábrázolnak, de felismerhető)

Amúgy nem kevés síremlék pl ilyen kidolgozottságú, azaz nem igazán lehet stilizáltnak tekinteni:
http://effigiesandbrasses.com/static/monuments/original/john_mainwaring_s1_r31.jpg
Vagy pl Szent György segge 1420ból
http://effigiesandbrasses.com/static/monuments/original/saint_george_munich_a_s374_r5827.jpg

Pofás bajusza volt, fasza lehetett amikor becsípte a lánc

Hopp, bascinetes kérdést nem vettem észre.
Ismeretlen von Erbach 1420ból, teljesen fix grand bascinet szarvakkal és ívelt rudakkal védett széles szemréssel. Lovastornához túl nyílt, úgyhogy vagy gyalogos tornasisak, vagy csatasisak.
Adolph von Nassau-Idstein 1426ból, golyóarcú sűrűn lyuggatott nyitható grand bascinet.
Paul Morder 1427ből. Nem a sisak a lényeg, maga a cucc használhatatlanul stilizált, a pajzsa viszont vicces.
Grafen von Öttingen 1430ból. Rudas szemrésű, sűrűn lyuggatott aljú fix grand bascinet. Also, a korban szokatlan arcszőrzet, valamint a láncingét a waffenrock FELETT hordja.
Wilhelm von Werle 1436ból. Szintén nincs sisak, viszont határozottan nehéz lenne megmagyarázni a pajzsát. Pirospont annak, aki megmondja, hogy hányezer kilométerrel odébb jellemző ez az ábrázolásmód.
Eberhard Stoltz von Gaubickelheim 1439ből, kisbascinettel, viszont egy érdekes vizorral, ami valószínűleg a francia-olasz disznópofa és a német klappvisier közötti átmenet lehet. A lényeg, hogy a valamivel későbbi festményeken mutatott éles-hegyes-geometrikus forma előszele.
Georg von Seckendorff 1444ből. Kissé szar kép, de a szokásosnál sűrűbben rudazott szemrésű, lyuggatott aljú grand bascinet szépen látszik. Also, a szokásossal ellentétben nem ívbe fut lefele a nyaka, hanem hegybe, továbbá érdemes megnézni a két hónaljtárcsát...

Síremlékeken kb ennyi 1420 és 1450 között, ami bármennyire is érdekes. Ez elsősorban arra elegendő, hogy bizonyítsa, hogy a később "címersisaknak" tartott formákban akkora egyéni változatosság van, hogy jó eséllyel nem szimbolikus, hanem tényleges sisakokról van szó. Sajnos valamiért eleink ódzkodtak attól, h nem-polkorrekt cuccban készítsenek róluk síremléket, így itt a legkevésbé standardkeresztényi cuccok max a pajzsok lehetnek. Azok, illetve a hasonló ábrázolások igazolják, hogy az inhumán arcok-formák használatosak, azaz ha sikerül erre a korra akár csak egyetlen ábrázolást találni, ahol !európai! karakteren maszkos sisak van, akkor gyakorlatilag igazoltuk, hogy a maszkos sisak, ha nem is elterjedt, de játszik.