Vértek, pajzsok és egyéb védőfelszerelések

A gorget és a kesztyű szomorúvá tett egy kicsit, egyébiránt jó, bár hang nélül néztem. Hamaborgék nem szoktak faszságokat mondani, szal most is bízok bennük.

Ha a csaj gorgetjéről van szó, ő pl elmondta, hogy az nagyon nem period de azért megmutatja.

https://www.youtube.com/watch?v=vb6CXGortrQ&feature=fvwrel

Mérsékelten trú témakör, ellenben scifi-postnuke kellékezéshez fun lehet, meg mond benne okos dolgokat. Ők csinálják a fallout nuka break kellékeit, szóval azért tudnak valamit

Myarmoury-n sokadjára futó téma a bőrvértek kérdésköre, Gary Teuscher postját kompaktálva és kicsit kiegészítve kirakom ide azoknak, akik nem olvassák a fórumot. A rendszeresen felmerülő érv a bőrvértek ellen (mmint a szinte nulla írásos és tárgyi bizonyíték mellett) a költség, ennek számolt utána.
...
A szükséges 3-5mm környéki vastagságot a szarvasmarha válla adja ki, ez mai állatoknál 15-20 négyzetláb (aki akarja, számolja ki négyzetméterre, én neki nem állok ), viszont meglehetősen sokáig a szarvasmarhák a mai magasság 75%át érték csak el, ami felületre átszámolva kb 50% (nem számoltam utána, sztem kevesebb, mint 50%). Jó esetben a maradék 7.5-10 négyzetlábnyi felület 80%át lehet felhasználni a szabásminta veszteségei ill anyaghibák miatt, azaz legfeljebb 8 négyzetlábnál tartunk. Pontosabban tartanánk, ha felnőtt állatokról lenne szó, viszont általában az elsőéves állatokat vágták le, azaz még kevesebb, de számoljunk 8 négyzetlábbal - ezt viszont már átszámoltam, kb 85*85 cm-s négyzetet jelent. Ez a lehetséges maximum, amit egy állatból ki lehet nyerni, soksok okból jó eséllyel ennél észrevehetően kevesebb lenne a tényleges, és még ez az elméleti maximum is nagyon kevés, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy mennyire drága az állat.
...
Korábban talán kicsit félreérthetően fogalmaztam, mikor azt mondtam, h nem állt rendelkezésre kellő méretű állatállomány. Baromi sok marhát tartottak, majd' minden családnak volt legalább 1-2 - viszont nagyon ritkán volt egy kézben 10nél több, a családoknak meg fontosabb volt az évekre elegendő tej meg a munkaerő.
Továbbá fontos hozzátenni, hogy ez a középkori Európára vonatkozik, a jelenlegi ismeretek szerint pl az ókori görögöknek nagyon masszív bőripara volt, és a sokáig linothoraxnak nézett spola is bőrből készült, a linothorax pedig az egyik legdrágább vért volt náluk, ill római forrás is maradt fenn, ahol közlik, h mocsaras terepre nem jó a bőrvért, mert szétrohad. A távolkeleti vízibivalyok életterén szintén nagyon sok megfizethető vért készült bőrből, viszont a középázsiai lovasnomádok házatáján megintcsak ritka volt. Röviden, egy rétegelt bőr mellvért helyenként azt jelenti, h csóró vagy, helyenként meg azt, h baromi gazdag.

arról van valami adat hogy textil vértek előállítása mikor mennyibe fájhatott?

Van, utánanézek, h meg is találom-e megint. Az egyetlen adat, amiben biztos vagyok, az az, h a 13. század környékén egy normális gambeson került annyiba, mint egy láncing, de az országra már nem emlékszem.

Csak viszonyításképpen és logika alapján gondolj bele.
Ókor:
A szövet ruhákat a lehető legritkább esetben, gyakorlatilag soha nem szabják, mert az anyagot nehéz és drága előállítani, így inkább lepelruhakánt viselnek 3-4 méter szövetet különböző módokon feltekerve.
A posztót, filcet az állattartók tudják előállítani korlátozott mértékben, mert az alapanyag csak évente egyszer, az állatok megnyírásakor áll rendelkezésre, viszont ilyenkor ebből kell cérnát és fonalat, madzagot, téli ruhákba bélést stb. készíteni is, tehát az elkészült filc is kevés, ebből nagyobb részben szintén ruhát, oldalzsákokat és használati tárgyakat készítenek.
Kora középkor: A szövetek ára csökken mert gyorsul a termelés, de az alapanyag még mindig korlátozott mértékben áll rendelkezésre, nem véletlen hogy paraszti családoknál egy fő összesen két rend ruhával rendelkezik általában (egy hétköznapi, egy dísz) és többségében ezek is öröklődnek (főleg a dísz darabok), legalábbis amíg bírják.
A posztó és a filc anyag esetén hasonló a helyzet az ókorhoz.

A manufakturális termelés kiforrásáig a helyzet változatlan, akkor valamivel olcsóbbá válnak a dolgok, viszont a "sorozatgyártás" miatt drágulnak az egyedi darabok, a szövetvértek pedig többségében ilyenek.

Kimondottan érdekes sallet, ugyanis egy darabból van húzva, viszont a vésett vonal miatt olyan, mintha két darabból lenne. Továbbá figyelembe véve, hogy ott oldalt mennyivel könnyebb vésni, mint a taréjnál, láthatjuk, hogy ebből is lepolíroztak legalább 1mm vastagságot, és még így is egyenetlen a felület (nem a mély rozsdafoltokra gondolok, hanem a fényes részeken a tükröződéseket nézve látszik az egyenetlenség).


Ugyanaz szemből - hangsúlyoznám a középső borda és a taréj tökéletesen egyenes vonalát. Továbbá itt szintén tisztán látszik a vésett vonal eltűnése - a sértetlen eredeti cuccokat nézve sokkal jobban figyeltek eredetileg arra, hogy a dekoráció konzisztens legyen, mint a tökéletes mértani pontosságra, azaz ha valahol véséssel kamuzták, h több darabból van, akkor a vésési vonal végigér, bár lehet, h görbe. Ezen viszont nemcsak, hogy nem ér körbe, de még korabeli standard szerint is borzasztó asszimmetrikus szemből nézve.

A képeket Chad Arnow készítette a Wallace-ban.

Lehet, h bele fognak kötni az eredeti postolóba, de Huggins pont kötekedősebb és nem szólt semmit, szóval jó eséllyel hiteles információ thx to Myarmoury.
10. század környéki árak (eredeti pénznemből ezüstre konvertálva, abból modern pénznemmé, én csak a modern pénznemet írom ki):
Ökör: 1610 font
Birka: 300 font
Láncing: 10580 font
Férfirabszolga: 3950 font.
Szal majdnem 6 ökör jön ki egy láncingből, ami bőven elég egy bőrvérthez, viszont még nincs nyúzva, cserezve, szabva, formázva, stb, azaz a 10. században a járulékos költségek miatt kb ugyanott tart a kettő - a láncing viszont jobban mozog és jobban véd. A középázsiai lovasnomádoknál találtak bőrlamellákat, de ott is az a jellemző, hogy aki teheti, fémet hord. Mert jobb.
...
14. század (eredeti árakat írok, mert fingom sincs, h milyen pénznemet jelöl a "d")
Tehén: 108d
1 négyzetyard paraszti tunikához való anyag (valsz lenvászon) 3d
2 négyzetyarddal lehet számolni gambesononként, 20 rétegnél 120d, azaz olcsó anyagból készítve is drágább maga az anyagköltség, mint egy tehén - hangsúlyoznám, az anyagköltség ennyi! Amíg sima belebújós cucc kell (ami már a 13. században is elég gagyinak számít), addig meg tudja magának varrni az illető, de már a formakövető szabás is komoly kihívás, ha nincs net vagy varrni tudó ismerős, a rendes grand aisette meg ma is meghaladja a legtöbb ember képességeit (enyémeket is). Szal amíg nem találok még forrást, addig aszondom, h legalább 2 tehén/gambeson, ha sima natúr lenvászon.

Ha grand aisette alatt ugyanarról beszélünk akkor Charles Blois doublet-ja is ilyen, amin meg gyak egy brutálmély denevérujj van, ami annyira nem horror, de utána kell járni.

http://www.personal.utulsa.edu/~marc-carlson/cloth/blois.html

Igen, vágom a szabmintáját. A nehézséget az jelenti, h gownokon kívül úgy használták, h végig a lehető legpasszosabb, miközben a természetes mozgásoknál semennyire sem mozdítja meg a torzórészt. A gownos laza verzió valóban kimondottan egyszerű, a személyreszabott passzos meg még ma is vagy szar, vagy $1000 környékén indul géppel varrva.
Am a korabeli viszonyok között aránylag nagyobb horror, van pár lelet (mondjuk emlékeim szerint főleg női overgownok), ahol a betoldóháromszögek 6-12 darabból vannak összekínlódva, azaz az adott szabó csak nagyjából értette, h wtf - és ezek nem parasztok cuccai...

Részletesebb leírás a cuccról, oldalon megtalálható a könyökrész magyarázata is.

Csinálok magamnak egyet fizetsz 1000 USD-t?
Egyébként nem, annyira nem komplikált a tervezés. Leginkább az anyag szálirányával kell játszani a denevérujj elemekből összerakásánál (más száliránnyal másfelé és máshogyan nyúlik az anyag) plusz a szabás eltünteti azt az anyagtöbbletet ami kell ahhoz a karokat a torzó mozgatása nélkül bármerre mozgathasd.
Kitalálni: Kurva komplikált és bonyolult.
Közepesen szarul lemásolni: Kurva egyszerű.
Kevésbé szarul lemásolni: Némi utószabászatot igényel.
Közepesen jól lemásolni: Némi szabászati tapasztalatot és viszonylag sok utószabászatot igényel.
Jól lemásolni: Szabászati rutint (főleg nem elhanyagolható mennyiségű szabászati elméletet) és utószabászatot igényel.

Viszont valószínűeg nem emiatt drága, bár a szaktudást is meg kell fizetni. Ami az árat diktálja az inkább az, hogy minden teljesen egyedi tervezésű ruhadarab kurva drága, mert a tervezés ugyan nem nehéz munka, de időigényes. Emellett igényesebb helyen először nema kész ruhát kezdik el varrni az eredeti anyagból, hanem maketteznek, azaz egy fokkal gagyibb anyagból levarrják az egészet, aztán ahol kell újramodellezik.
Namost ilyen ruhákat már korban sem a csórók hordtak jellemzően, vagyis a másolatoknak is minőségi anyagból kell készülnie, amiknek métere 7-8ezer forintnál kezdődik, a fokkal gagyibb anyag 4-5 ezer/méter. Sokkal gagyibb anyagot nem is szabad és nincs is értelme használni, mert nagyon másként fog viselkedni mint a véganyag. (Szövésből, anyagösszetételből adódóan)
Átlagos méretű emberre, átlag ívszélességgel számolva a csípőig érő doublethoz kell cirka két méter, mivel jellemzően külső-belső rétegből állnak a darabok ezt szorozzuk kettővel. Tehát ha nagyon pro a modellező és egy makettből meg tudja oldani, akkor legolcsóbb gagyibb anyagra eleve elmegy 16-20 ezer, de inkább több.
Általában nem is egy makettet kell legyártani amíg jó lesz tehát ezt még nyugodtan szorozd meg kettővel. Már 35-40 környékén tartunk.
Ehhez jön a véganyag ára, ami legyen pozitív esetet számítva 7ezerX2mX2=28ezer. Szintén pozitív esetet számoltam, valószínűleg több lesz az anyag métere és valószínűleg több is fog kelleni belőle, tehát nyugodtan kerekítsük ezt is 35re.
Ez így már cirka 70. Erre rájönnek a gombok, a cérna, esetleg a beletett vékony bélés, vállak és a mellkas tömése ez is kitesz összesen minőségi anyagok esetén modellezéssel mindennel együtt cirka 10-15 ezret. Máris elértük a 80-85 ezret, pedig csak anyagot számoltam. Erre jön a tervező és a modellező munkadíja, akik általában együtt dolgoznak, de ritkán egy személy, hozzáadjuk a szabó/varrónő. A megtervezés legyen profi modellező és tervező esetén 12-14 óra (egyedi méretre/testalkatra természetesen, de az utószabászatot és az újramodellezéseket leszámítva), számoljunk nem szürreálisan magas 8ezres órabérrel, ami újabb min 96ezres kiadást jelent. Egy profi és neves varrónő itthon is 2-3000 forintos órabérrel dolgozik, ha nem többel, egy ilyen cuccot cirka 8-10 óra levarrni. Jófej leszek, vegyük úgy hogy nem modellezték újra a teljes cuccot, csak bizonyos részeket, és csak ezeket kellett újravarrni, így a makettek levarrása/módosítása legyen még 10 óra. 20 óraX2000=40.000 Ft.
Ha ezeket összeadom az 80+96+40=216.000 GYRMF (Gyorsan Romló Magyar Forint).
Ha ezek a cuccok gyárthatóak lennének sorozatban (mint ahogy nem gyárthatóak), az ár már töredékére (legalább a felére, de inkább kevesebbre) csökkenne, modellezni, tervezni, makettezni egyszer kellene. Mivel viszont nem lehet, megveheted kurvadráán, vagy átrághatod magad egy szabászati könyvön, varrhatsz magadnak 8-10 kabátot/mellényt/gambesont tapasztalatszerzés gyanánt, aztán csinálhatsz egyet olcsó munkaruhavászonból amit igazgathatsz. Ha megvan kapsz egy 80%ban jó végső modellezést, amit a véganyaghoz az anyagkülönbségek miatt még egyszer újra kell modellezned.
Én most tartok a 4. gambesonnál

Jó, elbeszélünk egymás mellett... A lényeg, amiben sztem egyetértünk, h ez a maga idejében kifejezetten kurvadrága cucc volt, még a maihoz képest is, mert baromi sok dolognak MI utána tudunk nézni, ők meg nem, mert a céhtag nem fogja elmondani, tehát a legprimitívebb vackokon kívül mindent csináltatni kell.
...
Am korabeli érték szempontjából egész jó viszonyítási alap lehet a 80-85ezres anyagköltség és egy darab tehén mai árának arányát kiszámolni, és egyből kiderül, h ma a jó anyag is sokkal olcsóbb, mint anno a legalja volt, viszont akkor is az anyag volt a kisebb költség, pláne szövetvértnél - eléggé meg kell fizetni, h a jóember megoldja, h mozogjon a cucc, mikor kb annyi nyúlása és rugalmassága van, mint egy téglának.

Ahriman írta:Am korabeli érték szempontjából egész jó viszonyítási alap lehet a 80-85ezres anyagköltség és egy darab tehén mai árának arányát kiszámolni, és egyből kiderül, h ma a jó anyag is sokkal olcsóbb, mint anno a legalja volt

Az megvan hogy minőségi selyemnél vagy brokátnál nem annyira ritka a 20-25 ezres anyagár sem? Csak ezekkel a legtöbb méteráruban fura módon nem találkozol
Egyébként nem, nem beszéltünk el egymás mellett, csak te azt állítottad hogy bonyolult megcsinálni, holott nem az, de nehéz és időigényes, utóbbi miatt költséges.

Gyakorlatilag Tarsusi leírásával közel azonos "recept" került nyilvánosságra az egyik kódexből, 1389-es dátummal bőrvértek készítésére. Eddig nincs bizonyíték széleskörű alkalmazásra, és ugyan vékonyabb (azaz olcsóbb) bőr is megfelelő hozzá, az összmennyiség és a munkafolyamatok miatt ez jó eséllyel még drágább lehetett, mint a sima vastag bőr. Ezen kívül a közel-keleten több ilyen módszerrel készült cucc is fennmaradt, némelyik dísztelen (azaz nem vmelyik nemes rakatta el a sajátját), Európában viszont (eddig) egyetlen hasonló leletet sem publikáltak. Figyelembe véve, hogy a kezelés többek között a bomlékonyságot is nagymértékben csökkenti, továbbá az így kezelt bőr másra nem használható fel, nagyszámú felhasználás esetén minimum írásos emléknek vagy ábrázolásnak kellett volna maradnia utánuk, azaz a "bőrvért olcsó és gyakori cucc" elképzelés továbbra sem reális.
Maga a módszer viszont érdekes és jól használható, modern körülmények között viszonylag olcsón kivitelezhető, azaz tényleges védőértékkel rendelkező fantasyvértekhez, vagy gazdag karakter szándékosan különleges cuccához jól használható. Egyetlen tényleg komoly előnyének a tengerészeti alkalmazást tudom elképzelni, az alacsonyabb sűrűség miatt valamivel esélyesebb a túlélés vízbe érkezés után, mint fémben. Érdeklődés esetén lefordítom a receptet/a modern kommentárokat.

Kildar írta:https://www.youtube.com/watch?v=vb6CXGortrQ&feature=fvwrel

Mérsékelten trú témakör, ellenben scifi-postnuke kellékezéshez fun lehet, meg mond benne okos dolgokat. Ők csinálják a fallout nuka break kellékeit, szóval azért tudnak valamit

ez alapján halloween buli project a bátyám részéről kevesebb mint 24 óra alatt amibe beletartozott az alapanyagok beszerzése illetve a papírforma szerint 24 órás száradási idejű festék felvitele és száradása is.
Ennek megfelelően szar ellenben látható hogy mennyire könnyen lehet a módszerrel csinálni egy páncélt feltételezve hogy az egyén ennél több időt szán rá és nem szarik bele teljesen.

festés előtt:
https://2img.net/h/oi54.tinypic.com/191mvp.jpg

festés és némi modolás után:
https://2img.net/h/oi55.tinypic.com/1zdyn9z.jpg
https://2img.net/h/oi56.tinypic.com/14bnndv.jpg
https://2img.net/h/oi56.tinypic.com/b5pqgz.jpg

dominó polifoamot honnan szereztetek?

Auchan

Főleg nagy felületeknél érdemes valamilyen szövetet ragasztani a szivacshoz, nagyban növeli a tartósságát.
Szíjakhoz ne vegyetek komplett öveket, érdemesebb megvenni a poliuretán szíjat meg hozzá csatot, utóbbit korlátozott mennyiségben beker áron tudok szerezni melóból. (Minőségi ITW Nexus csatok, az itthon kapható gagyikat ne erőltessétek mert törnek mint a szemét)
Velcrora ugyanez vonatkozik, kisebb darabokat tudok hozni, de ha vesztek próbáljatok YKK-t szerezni, tapasztalat alapján ezek a legjobbak és a legtartósabbak. (Itthoni tépőzárakat szintén jobb kerülni, volt cucc amin két hét alatt befosott)
Hőlégfúvó tök felesleges, öngyújtóval ugyanazt lehet elérni, bár kicsit tovább tart. Ha van hőlégfúvód használd, de emiatt ne vegyél.

Viszont ha airsoftra/larpra akarod használni akkor a külsejét jobb megkínálni egy-két réteg szövet+műgyantakombóval.

The word viking longsword broke my brain. Amúgy a lényegi végkövetkeztetés, miszerint nem vágsz át lemezt, teljesen helytálló, a, khm, véleményezett sorozathoz (Ermey annyira ért a középkori/reneszánsz cuccokhoz, mint én a modernhez. Azaz nem teljesen hülye, de azért szakértőnek nevezni kimondottan túlzás) képest kevesebb hülyeség van benne. Szeretnék egyszer végre olyan műsort látni, ahol a cuccok tényleg jók.

no és a vért nem horpadt egy kicsit túl könnyen?

De, valamint furcsának tartottam, h a vastagságot lerendezték annyival, h 18-16 gauge, azaz 1.2-1.6mm. (a nagyobb vastagság már használható cuccot eredményezne, bár főleg csak közelharcra v távolról eleresztett v gyenge íjból küldött vesszők megfogására. Edzett szénacélból ez a vastagság már többszáz fontos számszeríjat is megfogna, de akkor semennyire sem tudták volna horpasztani) Továbbá formázva sem volt eléggé, pedig az tovább növelte volna a tartósságát. De őszintén szólva még így is jobb volt, mint a viking kard (merevség, markolat, súly, vércsatorna eeeee, sőt ha jól láttam, már csak azért sem sérült az éle, mert nem igazán volt neki) - a katanáról nem tudok nyilatkozni, a kései civil verziókhoz passzol, amit láttam belőle, ordító faszságot nem vettem észre rajta.

Am a műsor láthatóan amatőr produkció, a szándék dícséretes, a kritizált műsornál kevésbé faszság - de azért túlságosan jónak se jó.
...
Also, előző postomhoz hozzátenném, hogy vannak műsorok, ahol jók a cuccok. Azokkal általában más bajom van, mert hülye vagyok. A Weapons that made Britain-t nem néztem végig, de abban, amit láttam belőle pl kimondottan sok kimondottan jó dolog volt, illetve a Talhofferes filmben a műsor központi témájával összefüggésben lévő cuccok szintén jók voltak.

a weapons that made britain az teljesen fenn van a youtube-on szal könnyen tudod pótolni ezen hiányosságod