Rivergard 4 - Aftermath

Az egykori Krannon délnyugati részében elterülő Nachtmorn erdő kis vadászfalujának, Ullir menedékének sorsa sajnos tragikusan végződött. A gondok fél éve kezdődtek el. Addigra a falusiak már teljesen befogadták az elpusztult Dornenheimből menekülteket és a két éve érkezett renegát mágusról, Baelrah Ilshurathról is teljesen megfeledkeztek. Akkor még nem sejtették, hogy a renegát érkezését milyen veszélyek fogják követni. Fél éve érkezett Ullir menedékére Kargash Dur'Halith, Tell-Nagash Harmadik Körének, húsformázásban igencsak jártas mágusa, aki - hála a tudatmágiától védő erőtértől - könnyen játszotta el a sánta vadász, Hans szerepét és idézte meg titokban egy rituálé segítségével a már ezer éve halott bestia, a Vaskan szellemét, mely aztán fél év alatt fokozatosan ragadta el a falusiakat és csökkentette le a vagy huszonnégy fős közösség számát mindössze ötre. Mire aztán a lah'morani zsoldosok Tásgall fia Lochlann valamint Nagashazar Eshnïr Nh’inlal vezetésével megérkeztek, a Vaskan nagyban megkönnyítette a dolgukat, és már az sem nagyon tudott segíteni a falun, hogy időközben megérkezett az ellenállás két vezére is, Gottfried von Heldrungen és Justus ab Krangard, hogy felvegyék a kapcsolatot az elöljáró lánya, Ailith testében rejtőző Baelrahval.
Miután a zsoldosok lekaszabolták a falusiak nagy részét és Kargash megszűntette a Baelrah eredeti testét életben tartó mágiát felgyújtották a falut és elvonultak, azonban ami igazából kellett nekik, az Ailith testében tovább élő renegát, azt nem sikerült megszerezniük, hála Justus ab Krangard élete utolsó hősies tennének, melynek köszönhetően Baelrah kimenekülhetett a faluból.
A zsoldosok elvonulása után a falu pusztulásának túlélői, Bartholomeo fia Siegfrid, Baelrah és Gottfried felkutatták Ullir sírját, megtörve az azt lezáró mágiát felnyitották és a benne talált tárgyakkal, Ullir tőrével, az Ebenlossal, és egy mágikus talizmánnal több éjszakán keresztül történő viaskodás után a Vaskan szellemét örökre elűzték, majd megtárgyalták a jövőre vonatkozó terveiket...

Miután a zsoldosok küldetésének híre félsikerükről eljutott a királyhoz, VI. Duncanhez, az - számítva arra hogy Baelrah még mindig az erdőben bujkál - körülzáratta a Nachtmornt, majd egy nagy sereget küldött, hogy találják meg és vigyék el hozzá élve a renegátot. Balszerencséjére azonban a krannoni ellenállók számítottak rá, hogy így fog dönteni a király; még korábban összegyűltek és elrejtőzködtek a rengetegben. A semmit sem sejtő lah'moraniakra aztán lesújtottak a krannoniak és egy óriási csata kerekedett mely aztán több napig elhúzódott. Ezrek hullottak el mindkét oldalról, de végül az ellenállók kerekedtek felül és kiűzték ellenfeleiket az erdőből. Ezzel, a Nachtmorni csatával a krannoni ellenállás kivívta első nagy győzelmét Tell-Nagash csatlósai ellen, ám ez még jócskán kevés volt ahhoz, hogy elnyerjék függetlenségüket.

Habár az Ullir menedékénél történtek során a lah'morani zsoldosok sikeresen elérték, hogy az ellenállásnak ne álljon rendelkezésére egyből egy teljes mágikus hatalommal rendelkező Negyedik Köri mágus, de hosszú távon Baelrah sok gyakorlással és koncentrálással képes lesz rá, hogy új testével is szert tegyen nagy mágikus erőre, majd hogy akár egyes krannoniakkal is megismertesse a varázslás alapjait. Annyi biztos, hogy Tell-Nagashnak nem ez volt az utolsó kísérlete arra, hogy elfogja az áruló mágust, tovább fog próbálkozni, és az ellenállásnak kemény munkájába fog kerülni ha meg akarják őt védeni. A mágusok városát még hosszú évekre le fogja kötni a szétszórt krannoni sejtekkel való hadakozás, mely hátrányt nagy ellenfele, a messzi Tulku könnyen kihasználhat ellene. De mindeközben ki tudja, hogy Tulkunak nincsenek e hasonló gondjai leigázott népeivel?...