Fegyverek - a virslitől a latexig

De ilyen elven akkor eddig a kardjainkkal sem volt baleset - de ne kardozzunk, mert egyszer majd lehet? Szóval megfordítva az érvem cáfolását nem is kellene larpoznunk. Utána az arc anyukájának meg hiába magyarázom, hogy balszerencséje volt a gyereknek, azért kell műfogsort csináltatni neki.

Amúgy tisztára simított szigszalaggal is bevonhatod hosszában a bükköt, akkor bármilyen élesre törik, kettéfelé esni nem fog. De ha jó a burkolás az elején, akkor sem szabadna olyan erőknek fellépniük egy becsapódáskor, ami a vessző törését okozza.

Mordor írta:Zsugorcsővel be lehetne vonni, úgy egyben marad...

Valóban, kérdés mennyire fog utána csúszni az íjon meg az ujjadon.

Deman írta:

Ashi Valkoinen írta:De ilyen elven akkor eddig a kardjainkkal sem volt baleset - de ne kardozzunk, mert egyszer majd lehet? Szóval megfordítva az érvem cáfolását nem is kellene larpoznunk. Utána az arc anyukájának meg hiába magyarázom, hogy balszerencséje volt a gyereknek, azért kell műfogsort csináltatni neki.

Amúgy tisztára simított szigszalaggal is bevonhatod hosszában a bükköt, akkor bármilyen élesre törik, kettéfelé esni nem fog. De ha jó a burkolás az elején, akkor sem szabadna olyan erőknek fellépniük egy becsapódáskor, ami a vessző törését okozza.

Jaja igazad is van meg nem is. Szal csomószor láttuk, hogy az íjász annyira belemerült a lövöldözésbe, hogy nem vette észre hogy megvannak repedve a vesszői. Namost nyilván ha valaki figyel akkor kisebb az esélye a balesetnek, csak én ebbe már nem hiszek.

Kard azért nem jó példa, mert ott tulajdonképpen végig van kontrollod ellenben a vesszőnél ami elszáll és ki tudja hol áll meg. Szóval ha baleset van kinek a felelőssége? Akiről lepattant mert beleugrott, aki kilőtte, de teljesen legit targetre és előírásoknak megfelelő vesszővel, vagy aki a játékot szervezi és megszabta milyenenk kell lennie a vesszőnek? Kardnál elég egyértelműen bármi történik kb az annak a felelőssége aki forgatja.

Btw: nekem a kardokról is az a véleményem már a tapasztalataim alapján hogy jobb ha nem lehet vele fogat kitörni.

Deman írta:

Mordor írta:Zsugorcsővel be lehetne vonni, úgy egyben marad...

Valóban, kérdés mennyire fog utána csúszni az íjon meg az ujjadon.

Deman írta:

Ashi Valkoinen írta:De ilyen elven akkor eddig a kardjainkkal sem volt baleset - de ne kardozzunk, mert egyszer majd lehet? Szóval megfordítva az érvem cáfolását nem is kellene larpoznunk. Utána az arc anyukájának meg hiába magyarázom, hogy balszerencséje volt a gyereknek, azért kell műfogsort csináltatni neki.

Amúgy tisztára simított szigszalaggal is bevonhatod hosszában a bükköt, akkor bármilyen élesre törik, kettéfelé esni nem fog. De ha jó a burkolás az elején, akkor sem szabadna olyan erőknek fellépniük egy becsapódáskor, ami a vessző törését okozza.

Jaja igazad is van meg nem is. Szal csomószor láttuk, hogy az íjász annyira belemerült a lövöldözésbe, hogy nem vette észre hogy megvannak repedve a vesszői. Namost nyilván ha valaki figyel akkor kisebb az esélye a balesetnek, csak én ebbe már nem hiszek.

Kard azért nem jó példa, mert ott tulajdonképpen végig van kontrollod ellenben a vesszőnél ami elszáll és ki tudja hol áll meg. Szóval ha baleset van kinek a felelőssége? Akiről lepattant mert beleugrott, aki kilőtte, de teljesen legit targetre és előírásoknak megfelelő vesszővel, vagy aki a játékot szervezi és megszabta milyenenk kell lennie a vesszőnek? Kardnál elég egyértelműen bármi történik kb az annak a felelőssége aki forgatja.

Btw: nekem a kardokról is az a véleményem már a tapasztalataim alapján hogy jobb ha nem lehet vele fogat kitörni.

Zsugorcsőről már írtam, ha olyn átmérőt veszel ami kisebbre zsugordik mit a vessző átmérője fél mm rel de ha már 1 mm van akkor nyert ügyed van, mert agyig "ráfujod" akkor a vessző felülete miatt tapadni fog rá mint a tyúka takonyra, nem csúszkál el.

Engem inkább az érdekel, kinek van olyan kardja, amivel nem lehet fogat kiverni. Mert szerintem egy tömegjelenetben latexfegyverrel is gond nélkül összehozható.

Magitor írta:
Zsugorcsőről már írtam, ha olyn átmérőt veszel ami kisebbre zsugordik mit a vessző átmérője fél mm rel de ha már 1 mm van akkor nyert ügyed van, mert agyig "ráfujod" akkor a vessző felülete miatt tapadni fog rá mint a tyúka takonyra, nem csúszkál el.

Szerintem félreértesz, igen nem fog elcsúszni a vesszőn, de a rohadt pvc szerintem tapadós lesz ami nem előny nyílvesszőnél mert annak csúsznia kell kívülről.

Ashi Valkoinen írta:Engem inkább az érdekel, kinek van olyan kardja, amivel nem lehet fogat kiverni. Mert szerintem egy tömegjelenetben latexfegyverrel is gond nélkül összehozható.

Hát nehezebben sokkal nehezebben mint bármivel amiben fa van. De nem ez a lényeg érted. Vívunk csupasz fával is és ok, ez azt jelenti hogy tudnánk burkolatlan vesszőkkel lövöldözni egymásra? Mondjuk talpig vasban tudnánk. Minden relatív.

Deman írta:Szerintem félreértesz, igen nem fog elcsúszni a vesszőn, de a rohadt pvc szerintem tapadós lesz ami nem előny nyílvesszőnél mert annak csúsznia kell kívülről.

Számszerem olajozott, és méhviasszal kezelt felületén tuti csúszni fog; pláne, ha a fogdosástól zsíros lesz a PVC...
A bőrfelületen viszont nem tudom...
Időközben eszembe jutott, hogy van itthon, egy üvegszálas "ifjúsági" íjam; kb. 15 éve nem láttam, de majd megkeresem. Kíváncsi vagyok, mennyire húzza fel a 25 font. Sajnos piros, de valami fautánzatos festéssel, vagy bőrbevonat és zsinórbetekerés kombinációjával talán alkalmasabbá lehet tenni. Kísérletezésre mindenképpen jó lesz.

2-3 centi széles bőcs/műbőr csíkkal szépen tekercseld be. Vagy ha több időt rászánsz lehet fa hatásúra antikolni és festeni.

minek zsugorcső? szigszalaggal körbetekered aztán körbenyalod egy darab szalonnával

Sonir Norend írta:minek zsugorcső? szigszalaggal körbetekered aztán körbenyalod egy darab szalonnával

Én speciel átlátszó zsugorcsőre gondoltam, a fekete gyakorlatilag ugyanolyan csúnya, mint szigszalag. Bár engem idegesítene, hogy a szigszalagozott recés felület.

Zsugorcsó nem fog tapadni, nem ragadós lesz meg nyálkás trutyis, hanem annyira zsugorodik és az fogja meg, egyébbiránt csúszós annyira a felülete hogy lehessen vesszőt lövöldözi vele.

Deman

Kard: a fa nyílvesszőkben ugyanúgy benne van a balesetveszély (eltörik, nock-kal pattan vissza), mint a legjobb latexfegyverben. Mindegyikkel lehet maradandó sérülést okozni, és mégis játsszunk mindkettővel. Azért, mert ha a fegyvert használónak legalább egy cseppnyi esze van (és a játék szervezői is a helyükön vannak és a csepp ésszel sem megáldott emberektől elveszik az egykezes kardnál nagyobb fegvyereket), akkor nem lesz belőle baleset. Tehát nem fog a kardjával maga mögül még két méterről lendületet venni, hogy az előtte állót lecsaphassa - és a háta mögé nem nézve a mögötte álló fogát kicsaphassa - vagy nem fog két méterről belelőni egy fatörzsbe, kőbe, pajzsba. Amit csinálunk, veszélyes, de természetesen ezt a veszélyt minimálisra próbáljuk csökkenteni. Pont ezért érzem túllihegettnek ez a nyílvessző témát, potenciálisan sokkal nagyobb veszély például egy kevésbé karbantartott erdő a maga rönkjeivel és köveivel, mint a nyílvesszők szárának törése.

Más témában: Spectre például ódzkodik bárminemű éjszakai csapkodástól, mi mégis most már két éve tartunk Tatabányán éjszakai játékokat, a legsúlyosabb baleset az volt, hogy letört alattam egy faág és kiszakadt a gyapjúgatyám.

Én az éjszakai harctól ódzkodom leginkább. Eddig bármi komolyabbat kaptam, az mind éjszaka volt. Amit ti toltok, hogy sunnyogva leszúrni valakit, azt én is mókásnak tartom, de nyílt harcot az utóbbi pár évben nem vállalok be éjszaka.

Nyílvesszőhöz: potenciálisan jóval több lehetőséget látok benne egy súlyos balesetre, mint a kardokban. Nem azt mondom, hogy nem lehet nagyjából biztonságosra megcsinálni, de amiket láttam, azoknak a nagy részében benne van egy szemműtét.

a larper "burkolt nyílvesszővel való első találkozásom Smaragdtársaság "edzésén" volt egy meggyfa-botíjjal szőlővenyige nyilak nok és tollazás nélkül kvázi mintha "zoknigubó" burkolás lett volna rákötözve...

a vívásban akkoriban még a menő polirátekerve és open szivacs összehúzva szigszalcsival/postai tixo volt a menő aminél a burkolatlan fát is többre tartottam, de fejlődünk, és a technik is fejlődik, nem csak az igényszint, tehát kísérletezés folyt köv.

apropó lenyúltam egy kantoni pillangókés markolatvédőjéhez Kildar drótos módszerét egész pofás lett, a test fatipli alapra (12-es) Spectre-féle megoldással és bandázs-szalaggal egy full fekete csoda! kár hogy nem próbálhatom ki a luminán!

Még egy kis adalék a nyilakhoz, tudtam hogy latexes vesszők valahol voltak már témában:

http://www.idv-engineering.de/html/larp.html

Nos elkészítettem első Spectre által megálmodott, és ezt erősen "lenyúlt" technikát, kicsit továbbfejlesztve egy közel 120 centis 107 es pvc D 35mm cső kibélelve purhabbal, ennek technikája a csővel feltöltés, anyázás, purhab letakarítása saját magamról procedúra lett, viszont nem "nyomott" kitöltés hanem szabadon hagyva a cső végeit töltöttem fel legyen tere kidagadni így merevebb a cső kevésbé összerogyós de még nem latexműfax keménységű utánna kaptak standard 28/10 csőpoli majd élréteget alakítottam ki 35/13 csőpoliból, azt megvéga hogy penge alakja legyen. sújozás rejtve ólombetéttel a purhabbal. Markolatvégbe van purhab tartja plusz 2 réteg poli takarja oldalt meg a cső, hisz benne van, onann nem esik ki. Teszt ezután.

Minimálisan elkezdtem a számszert...
Az elsütőkar(még fúrni kell) egy öreg csavarhúzóból:

Ez meg a dió lesz(egyenlőre még embrionális állapotban) csontból műgyantával töltve:

Az általam látott "12.-14. sz.-i" számszereken a dió nem tengelyen forog, hanem kötözve van... de az elsütőkar acél tengelyen forog. Tehát tengelyt mégis tudtak csinálni hozzá. Van ennek a kötözésnek valami gyakorlati jelentősége???
Mert nekem az a véleményem; hogy csak a számszer megbízható működését akadályozza az, hogy egy köteg madzag tartja, és nem egy acéltengely.

Csak tippelni tudok, de mivel a komolyabb erejű számszeríjak dióinak elég komoly erőket kellett tolerálniuk - és tört már el a kezemben számszeríj-dió - talán a könnyebb cserélhetőséget szolgálta. Mégiscsak egyszerűbb egy köteg madzagot lebontani, mint egy acéltengelyt leverni róla.

Kildar: érdekes ötlet, de akkor meg az nem tiszta, h a 15-16. századi 800+ fontos számszeríjak miért acéltengelyt kaptak... mondjuk lehetséges magyarázat, hogy addigra már volt ipari szintű és minőségű acéltermelés, korábban meg nem.

Na, most már egész jól haladok:

Anyaga tölgy, a kimart (rombusz alakú) részt viszont diófával fogom pótolni.
Az elejét úgy akarom megcsinálni, hogy a tus 10 cm-rel túlérjen az íjkaron. Így nem kellene nagyobb íjkar, és 40 cm+"szivacs hegy" hosszúságú vesszőket használhatnék.

Most már 3D-ben is kezd alakulni:

Az elejét meg valahogy így képzelem(eredetileg az íjkar rögzítéséig tartana, de LARP-ra szerintem a 30 cm-es vessző kevés, így mindenestül 50cm-es lesz). Akinek viszont van, vagy talál képet olyan középkori számszerről, amelynél a tus előre túlér az íjkaron, linkelje be 'plíz'!!!

Farigcsálás közben én is kitaláltam egy elméletet a kötözött dióra: Az acéltengelyné a diót feszesen a helyén tartja, így a két(gyakran igen vékony) oldalfara támaszkodik. Viszont a kötözés csak azt tudja megakadályozni, hogy a dió elhagyja a vályatot, így az lazán az elülső falra támaszkodik. A késő középkori számszereknél valószínűleg az oldalfal fém(vagy legalábbis fém erősítésű), így megtartja a fém tengelyt.

Eddig egész pofás viszont:

Mordor írta:...a tus 10 cm-rel túlérjen az íjkaron....Akinek viszont van, vagy talál képet olyan középkori számszerről, amelynél a tus előre túlér az íjkaron, linkelje be 'plíz'!!!...

Ezt nem egészen értem A tusnak mindenképpen túl kell lógnia az íjkaron, csak nem előre hanem hátra Ha az ágyazásra gondolsz, akkor ilyet jó eséllyel senki nem fog találni, mert technikai oka, értelme nincs. Minnél rövidebb a vessző annál kisebb íjkarok kellenek, a kompaktság sokszor előny, így nem érdemes feleslegesen (IRL szempontból) nagyobbá és nehezebbé tenni azt ami kisebben és könnyebben is ugyanolyan jól működik, a pontosság/lőtáv gyakorlatilag független a vessző hosszától.
De kialakíthatod például úgy, hogy a vessző fel tudjon feküdni a bakra és trú módon bakkal húzhatod fel

Gem Kapocs írta:technikai oka, értelme nincs. Minnél rövidebb a vessző annál kisebb íjkarok kellenek,

Hát azért azt nem mondanám, hogy nincs technikai értelme, mert 30 centis vessző 8×6 centis bumszlival akármilyen hosszan van feltollazva szerintem rosszul fog repülni. Ha egyszer levágom, már nincs visszaút... tessék ez is 38 centi, de én hosszabb hegyet akarok...

Találtam 3-at sajnos egyik sem kötözött(szerintem késő középkoriak). Van még egy; könyvben: a túlnyúlás a teljes fesztáv 1/3-a(de 1830-körüli, úgyhogy nem scannelek, de ilyen a valóságban is van)!!!

Az utsó talán megoldható kötözve, és hasonló az elgondolás az enyémhez. A kengyelre tényleg fel lehet fektetni, így nem kell ferdén levágni a tus elejét, hogy a bumszli felfeküdjön...

"(IRL szempontból)"
Larpon a vessző rossz ballisztikája miatt van értelme, de a való életben nincs.

30cm hosszú vessző már bőven a hosszú kategória, 20 cm tollazással számolva az egyetlen, amiben különbözne az 50centis, az az alacsonyabb kezdősebesség azonos húzóerő mellett. A hosszabb vessző nem stabilabb, sőt, oldalszél esetén kevésbé stabil, valamint (mondjuk ez larpos esetben lényegtelen az alacsony húzóerő miatt) a rövidebb vessző kevésbé rezonál be kioldáskor.

Hát jó, akkor nyisszantom az elejéből még 5 centit, de egy kis túlnyúlás marad a kúp feltámasztására...
Így van elég hosszú anyagom a kengyelre.