Rivergard - általános megbeszélés

Az eddig beérkezett karaktereket elfogadtuk. Csak így tovább!

FIGYELEM!

A 2009. március 14-i (HOLNAPI) Rivergard Larp helyszíne a heves esőzések, és a nem túl trú áradások miatt az utolsó pillanatban megváltozott. A kifejezetten a történethez illő, és remek adottságokkal rendelkező Szőny helyett a larpos szempontból szintén kiváló, tatabányai terepen lesz. Köszönet a Fejvadászoknak érte!

Az out-os információk annyiban módosultak, hogy a találkozó szombat reggel 9:15-kor lesz a tatabányai vasútállomáson. Aki pest felől jön, annak ugyan az a vonat, mint amivel eredetileg jött volna (csak pár forinttal olcsóbb ). A Komárom felől érkezőknek találkozó 8:55-kor a komáromi vasútállomáson.

Az in-es történet ugyan az marad, a karaktereken nem kell változtatni.

PONTOSÍTÁS

8:10-es vonattal jöttök elvileg, te meg Skalle, mert más nem jön Komárom felől. Így a Tatabányára 9:42-kor érkező, Komáromból 9:10-kor induló vonatot már nem várja be a 9:15-ös csapat. Ugyanis még némi tereprendezés lesz.

Nos, elsősorban megszeretném köszönni minden résztvevőnek a részvételt és hogy hozzájárultak ehhez a fergeteges játékhoz. Külön köszönet jár Ashinak a terepért (ami nélkül ma nem lett volna játék a szőnyi terep eláradása miatt) és a tanácsokért, ugyanígy külön köszönet Kildarnak, aki szintén tanácsokkal látott el a tervezés során, valamint Solovielnek, hogy eljátszotta a bizonyos 'nevető' harmadik félt továbbá köszönet Lecramnak is aki habár nem tudott részt venni a játékon, de ha nem szól fórumon, hogy március 14-én larp akkor valszeg önállóan nem jut eszembe, hogy larpot kéne szervezni. Véleményemet a játékról témakörökre osztva írom le:
Terep: a tatabányai terep már szász prehistórián is jól bevált, habár akkor kisebb volt a játéktér, mint most. Egyetlen negatívuma a helyenként fellelhető szemét, de az csak hagyján a szőnyihez képest. Szóval terep jó volt nincs különösebben kifogásom, sőt még tegnap össze is tudtunk rakni két elfogadható táborhelyet pár óra leforgása alatt.
Erőviszonyok: Nos ez sajnos egy kritikus pontja volt a játéknak aminek nagy részéért én vagyok a bűnbak. Először is később igazat adtam Ashinak abban, hogy Keitel jobb lenne ha mi oldalunkon lenne, mert míg krannoniaknál szinte csak tapasztalt larposok voltak, barbároknál volt két újonc is, de az elején még nagyon az volt a szempontom, hogy a létszámbeli egyenlőség legyen meg. Továbbá az is hátrány volt, hogy Kildarnak volt egy 'kabbefaszom' hipnotikus sugallata, amivel egy az egyben ellenem tudta fordítani az embereimet, nekem viszont csak egy igazmondás varázslatom volt, aminek csatában nem nagy hasznát vettük, a másik meg a kéregbőr ami ugyan nálunk csak egyszerre egy lehetett egy ideig, addig a krannoniaknál legalább három korlátlan ideig, csak láncingnek hívták. Igazából ezt vehetjük önkritikának, mert mégiscsak én voltam aki összedobta a varázslistát, de ha másra nem, akkor arra mindenképp jó volt az eset hogy tanuljak/junk belőle . A kiindulási pontom sajnos az volt, hogy a titkos tudás elpusztítását könnyebb feladatnak találtam mint annak megőrzését és elmenekítését. A lidércek száma is kissé aránytalan volt, tekintve hogy azok a lidércek akik érdemben tettek a céljukért azok tőlünk kerültek ki, ami ismételten csak a barbárokat gyengítette, ami pedig szintén szerencsétlen volt, hogy a titkos tudás is krannoniba szállt bele. Ugyanakkor sebaj, mert ahhoz képest, hogy gyengébbek voltunk azért jól helytálltunk!
Barbárok: Na most így csapatok szintjén is elemezném a helyzetet, barbárok közül az újoncok újoncokhoz képest nagyon jól játszottak, de ugyanakkor a fertőzötteket jobban ki lehetett volna játszani. Erőviszonyokat már fentiekben megemlítettem, talán annyit tennék hozzá, hogy barbárok ilyen körülmények között akkor tudtak volna jobban érvényesülni ha többen vannak. Még részemről annyi, hogy szerintem a vége felé a sámánt kissé elszúrtam és átmentem amolyan 'BadAss' harcosba (bár azért Kildar is elég sokat villogott a hosszúkarddal ), holott jobban belegondolva inkább a meggyőzéssel kellett volna próbálkoznom, hogy az a bizonyos tudás csak balszerencsét és pusztulást hoz (bár sokra nem mentem volna vele, de legalább trúbb lett volna ).
Krannoniak: Bár nem voltam folyton a táborban és nem ismerem összes mozzanatukat, de sztem ettől függetlenül ők is jól tolták, lehet rosszul éreztem, de sok karakteren érződött az a bizonyos arrogancia, amiről amúgyis híresek a krannoniak (ezt így pozitívumként). A győzelemért pedig (ha nem is teljes, mert az írott tudást mégsem szereztétek meg) gratuláció és mezei pirospont jár . Legközelebb (ha lesz olyan) azért megpróbálom az erőviszonyokat egyenlőbbé tenni és kevéssé táppá a lovagokat
Fertőzöttek: Na őket viszont sajnálom, valahogy nem sikerült hozniuk azt a szerepet amit elvártam volna, de erre a létszámukból kifolyólag nem is nagyon számíthatott az ember. Ebben különben Lecram a ludas, mert azért mégis más lett volna, ha nemcsak a barbároknál van egy ab ovo lidérc, akiből ha ki is űzik a rossz szellemet, az visszatér, hanem a krannoniakban, így azért más lett volna a helyzet. Plusz ha talán 1-2 emberrel többen kezdenek fertőzöttként. A játékmenet közben a második bűnös az én voltam, illetve az, aki nem őrizte a táborunkat, ugyanis azzal hogy a krannoniak belopóztak és ellopták a lidércűző tekercseket, azzal még az esélyét is elvették annak, hogy náluk egyáltalán legyenek fertőzöttek. Csodálkoztam is, hogy miután befutottam az ellenem meghipnotizált Ashi elől (aki azt hangoztatta, hogy fertőzött lett) a táborba, nem találtam a lidércűző tekercseket, hanem a Yongten Tsewang egyik naplólapjáról kellett improvizálnom, de ugyebár miután nem működött fogtam egy lándzsát és leszúrtam . A másik meg, hogy azért érezni lehetett azt (ha más nem akkor részemről), hogy márpedig ez az én lidércem, mármint úgy értve, hogy az az én katonámat szállta meg, ezért ha nem muszáj nem ölöm meg.
Tulkui szerzetes (Soloviel): Nos amint már említettem, a nevető harmadik fél (azaz negyedik, ha beleszámítjuk a fertőzötteket), aki maximálisan kihasználta az új jövevényeket és kiválóan manipulálta is őket, külön tetszett pl. amikor a krannoniakat elküldte a völgy másik felébe a tőrért kutatni, amikor végig nála volt . Továbbá az is egy eredeti megoldás volt a részéről, hogy elteszi magának a tudást és visszaviszi Tulkuba, amire akkor volt esélye, amikor egymást püföltük a tudást rejtő löszfal (vagy mi) lábánál, Eglar ki is szúrta, hogy 'Mire készül az a remete?', de mivel épp velem harcolt és én tudtam outban, hogy Solo mire készül, így direkt határozottabban nyomkodtam felé a lándzsát, hogy ne foglalkozzon Soloviellel . Összességében nagyon jól játszott és ha lenne egy Rivergard 2 legjobb szerepjátékosa különdíj azt én biztosan neki ítélném

Összefoglalóan így második szervezőként részt vett larpom egész jó volt, ha más nem akkor tapasztalat gyűjtésre. Remélem mindenki jól érezte magát. Nem tudom, hogy az elkövetkezendő 1 évben fogok e vállalkozni még egy larp szervezésre, mert azért ezzel is volt munka, nem is kicsi (ah, mennyit kellett gondolkoznom a metrón! ), de így történetileg mostmár valami Tell-Nagash ostroma, vagy Rivergard utolsó napjai vagy valami hasonló kaliberű kéne, csakhát ahhoz már legalább kétszer ennyi emberre lenne szükségem és nem csak egy napos rendezvényre, de én nem vagyok egy annyira embereket megmozgató tényező mint Kildar vagy Ashiék, illetve egyedül így full-time szervezőként nekivágni elég nagy fejfájást tud okozni...

Üdv
Skalle

Csak röviden, mert nem érek éppen rá.

1) nem _elloptuk_, a krannoniak nem lopnak. Kildar szedte össze őket, miután Skalle ottfelejtette őket az erdőben.
2) Ashi azt kiabálta, h _te_ lettél fertőzött...
3) Miután nem találtuk a tőrt, elindultunk, h megagyaljuk a szerzetest, és kiverjük belőle, hova tüntette el, mert kizárásos alapon (nincs a partoldalban és a barbároknál se) csak nála lehet. (A tervet Khaldun maximálisan támogatta XD) Csak ugye épp a sziklafalnál kavart, odamentünk, és kitört a végső csata...
4) Igazán sajnálom, h elrontottam az akciómat. Ha akkor sikerül leütni Khaldunt hátulról, lett volna krannoni lidércetek. XD


Más: még egyszer köszönet a hős barbár vezérnek (Ashi), aki gyors beavatkozásával megmentett egy krannonit, pusztán az analfabetizmus iránti szolidaritásból.

Képek
Na, akkor pár sort én is idevetnék, remélem mindenki a végére ér, de elsőként jelzem, hogy a játékon készült képekből egy válogatás, ezen felül a rituálé előtti csatáról készült videó felkerült az internetre is, ezeket a http://ashi.web.elte.hu/rivergard/ vagy a http://ashi.web.elte.hu/fejv/ honlapok galériájában tudjátok megtekinteni.

Terep
A terep nagy részét akácos borítja, ami így március elején még nem igen virágzott vagy rügyezett, emellett a nedves talaj és sok száraz gizgaz elég jól visszaadta egy halott terület hatását, így igazából nem volt olyan nagy probléma, hogy nem tudtunk Szőnyben játszani, mert itt is sikerült megvalósítani mindent, amit lehetett abban az egy napban, ami a szőnyi terep elvetésének és a játék kezdete között telt el. Nagyon sajnálom, hogy a krannoniaknak egy hevenyészett táboron és egy szakadt zászlón kívül többet nem tudtunk gyártani, de átmeneti tábornak megfelelt. (Ráadásul a pénteki terepbejáráson kaptunk esőt is rendesen.) A barbár csarnok még októberről maradt meg, jól szolgált minket, a két tábor közötti völgy pedig alkalmas volt vonulásra, rejtőzésre, szóval bármire, amire egy larpon szükség lehet. (Bár az igazán éles szeműek messziről kiszúrhatták a közeledőket a fák csupaszsága miatt.) Annak külön örültem, hogy a krannoniak nemcsak a völgyben maradtak meg, hanem felfedezték a völgyperemeket is, és ott is gyakran mozogtak. Az időjárással meg iszonyatosan nagy mákunk volt, pénteken eláztunk, ma már most esik itt Tatabányán, ellenben tegnap egész nap napsütés volt.

Erőviszonyok
Hát igen, mondhatom, hogy én megmondtam. Egyszerűen a Sohtem-Andris-Eglar-Nagash-Keitel felállás erősebb, mint a Marinda-Gréta(újonc)-Kanix-Damien(újonc)-Ashi felállás. Emellett sikerült bekapnunk jó sok fertőzöttet is, bár én erről OUT-ban sem akartam tudomást szerezni játék közben, hogy maradjon meglepetés. (Többek között a meglepetések egyike volt, hogy Mari a bordáim közé tolta a kardját, amikor a löszfal alatt csatáztunk volna.) De igazából nem baj, én nem nyerni mentem, aminek pedig különösen örültem a játékon, alább olvashatjátok.

Játékosok
Igen, a játékosok. Faszák voltak. A két újonc közül Damien nagyon jól bevált és jól is játszott, Gréta inkább csendben volt, de szerintem ez érthető. Majd foglalkozunk vele, és akkor ő is aktívabb játékos lesz. A játékosok ruhái nekem tetszettek, Kildaré nagyon, emellett Kanix ruhája is nagyon meggyőző volt. Volt kettő fekete kard is (Damien és Sohtem), de ennyi még belefér, a többi fegyvert hangulatosnak és játékba illőnek láttam, annak ellenére, hogy ezek mégiscsak polifoam fegyverek. Persze Keitel ruhái ismét megmutatták, hogy lehet még hova fejlődni, bár ahhoz először péznt is kell szerezni. Ezenfelül tetszett, hogy Keitel kivételével nem lehetett összetéveszteni egy krannonit egy barbárral, mind öltözet, mind beszédstílus, viselkedés tekintetében.

Barbár életérzés
Bár minden szentnek maga felé hajlik a keze, azért kijelenthetem, hogy IN időben a barbár tábor nagyon jó volt. Külön köszönet a lányainknak, hogy megcsinálták a hajfonatokat és az egyszerű arcfestésünket (Kanixnak azért volt fekete, mert ő csak később csapódott a történet szerint az expedíciónkhoz). Szerintem a csapat kinézete elég egységes volt, még ha elég széthúzó is volt IN-ben a társaság, mert voltak, akikben lidércek munkálkodtak. Itt ellenkeznék is Skalléval, mert bár ő nem láthatta, de Mari nagyon jól kijátszotta a lidércét: amikor ráförmedtem, hogy őrt is kellene állni a remete kunyhójánál, nem csak beszélni vele egyszerre három embernek, akkor ugyan szót fogadott, de olyan sötét pillantással méregetett, mintha egy igazi lidérc lenne benne. Azután még kiemelt óvatossággal kezeltem, ennek ellenére mégis megölt. A táborunkban egész IN-time égett a tűz, kellemes meleget adva nekünk, és habár harcokban mindig alulmaradtunk, de azért kedves kis gúnydalt költöttünk a löszfal árnyékában a krannoniakról:

A barbár expedíció írta:Krannonba mentünk,
bajnokok lettünk,
mindenkit jól
szarrávertünk.
Krannoni állat,
folyik a nyála.
(Simogasd meg
jó édesanyádat.)

Keitel azt hitte, hogy egész nap ezen agyaltunk, a valóságban azonban tényleg két perc alatt született, hála Damiennek. Emellett a szokásos "puhány lovag" "civilizálatlan barbár" sértések megvoltak IN-time, és szerintem megvolt a maguk hangulata. A Cell 5-ön esedékes barbár törzset körülbelül így képzelném el, persze a sámánnak kissé kevesebb hatalma lenne.

Történet
A sztorit Skalle agyalta ki, terepbejáráson kerestük meg a helyeket az elrejtendő dolgoknak, én tudtam végig, mi hol van, de soha nem adtam közvetlen parancsot, hogy itt keress és találsz. A játék az elején kicsit döcögött, de aztán beindultak az események, viszont annak örülök, hogy sikerült úgy összerakni a dolgokat, hogy ne érjen túl hamar véget a játék. A végkifejlet a rituáléval, az előtte és utána lévő mészárlással (a fertőzöttek magukra találtak!) remek volt. Gratulálok a krannoniaknak, hogy a tudás egy részét elvitték magukkal és nem haltak meg mind, mint mi. Amúgy szerintem a fertőzöttek dolga pont az volt, hogy ne gyanakodjanak rájuk, szerintem sikerült nekik.

Harcok
Azokról a harcokról mesélnék, amik velem estek meg és élveztem őket. Az első természetesen a párbaj a krannoniak vezetője ellen, kár, hogy a láncinge megmentette. Kicsit epic lett, de hát combvágással nem ugrál az ember, másrészt mindkettőnket hajtott a becsület, őt a lovagi, engem meg az, hogy mocskos lovag, meg kell ölni.
A másik emlékezet harcom az erődünk kapujában volt, ahol több sebből vérezve Kanix pajzsával eltorlaszoltam a bejáratot. Odajutni is nehézkes volt, mert nem volt nálam fegyver, csak Eglar pajzsa, Andris meg üldözött, Gréta bent várt a kardommal, de nem tudta odaadni. Így hát megfordultam, Eglar pajzsát nekitoltam Andrisnak és ellöktem vele, aztán Kanix pajzsa fel, torlaszol, és akkor végre kézhez kaptam a keltakardom. Addigra már egy combsebbel és egy kisebb hasítással küzdve feküdtem a kapuban, megpróbálva távol tartani Andrist, de azért Grétát valahogy mégis fejbevágta (aki fentről védelmezett engem), így egyedül maradtam és megjelent Sohtem is. Szerencsére Andris kardforgató karját sikerült jól megcsapni, Nándit meg fejen, így kihúztam addig, míg megérkezett a sámán és a mágus, aztán vége lett a harcnak. Ezt az ostromot sosem felejtem el.
A harmadik emlékezetes pillanat Mari árulása volt. Ott haldokoltam, súlyos szúrt sebbel, a sámán fölém hajolt, aztán "nincs erőm megmenteni" elment. Utána jött a mágus, és megmentett, meg persze adott mellé egy hipnotikus sugallatot, miszerint fertőzött vagyok. Mivel korábban a sámán biztosított róla, hogy tiszta vagyok, és utána úgy éreztem, mégsem, rátámadtam, mert úgy éreztem, elárult, aztán furcsállta, hogy a lidércűzés nem hat rám... végül leszúrt a lándzsájával, és Veszett Wolfric pályafutása saját csarnokában ért véget. :C

Összességében jó volt, a terep, történet, játékosok is, ráadásul egy kisebb társaság ismét játszott együtt, ami ennyi elfoglaltság (egyetem, munka, család) mellett nagyon is ritka és nevezetes esemény. Szóval köszönöm a játékot és köszönöm mindenkinek, aki eljött.

Ashi Valkoinen írta:...Addigra már egy combsebbel és egy kisebb hasítással küzdve feküdtem a kapuban, megpróbálva távol tartani Andrist, de azért Grétát valahogy mégis fejbevágta (aki fentről védelmezett engem), így egyedül maradtam és megjelent Sohtem is....

Kikérem magamnak, IN időben senkivel sem végeztem fejtalálattal, én voltam az, akit többször is fejbevágással öltek meg
Szegény Grétát mellkason szúrtam

Mellékesen akkor én is reflektálnék a tegnapi eseményre, részben mert tudom, hogy Skalle már hónapok óta a játék szervezésén "parázott"(jó értelemben) , ebből az ELTE-B-ép. dohányzóban megforduló régész, japós,anglisztikás, nyelvész, finnugoros etc. arcok valszín már komolyabb esszékötetet állíthattak volna össze...de tudtommal nem tették ( ez a(z) Rg1-re hatványozottan igaz, ami nekem személy szerint kicsit jobban tetszett, talán azért mert, akkor sikerült kevésbé "csökkentett energiatartalmú" karaktert gyártanom.. bár akikkel én beszéltem valamiért szintén az rg1-et preferálták...lehet az erődrendszer miatt(?),tényleg nem tudnám megmondani miért..)
Ami részemről a nap fénypontja volt , amikor fegyverben ugyan , de feltűnően nem támadó szándékkal Kanixtól némi információt stb. -t próbáltam szerezni, erre ő a "Mi a fenét üzletelsz azzal a kutyával?!" Wolfrictól származó felkiálltás után egy szinte észrevétlen, szakszerű mozdulattal átvágta a torkom, amelyet egy szintén nem elhanyagolható erősségű " Gyilkos!" krannoni üvöltés után össznépi vérfürdő követett, amelyet én sajnos nem igazán láttam, mert nap épp elvakított s mert hülye szögben voltam halott...de a zseniálisan élethű halálhörgések, haldoklók utolsó szavai és egyéb hangeffektek így még inkább átjöttek... mond6juk, hogy az álalam alakított Isengrin most passzívabb volt a kelleténél , de legalább jól megnézett mindenkit magának, más néven le lettetek figyelve a tudtotok nélkül..

Igen, ez a másik a csapat egyre hihetőbben tud már sérülni és meghalni, ez is egy érdem végül is, s mivel még nem haltunk meg soha egészen figyelemre méltó, hogy mennyire képben vagyunk vele...
Az uccsó csatánál is pl. Helena Schmidt /Eglar/amikor már úgy tűnvén , hogy senki fia ügyet sem vet rá, mégis vette a fáradtságot s teljes erőbedobással haldoklott:P
Megyjegyzem Khaldun magiszter a játék vége felé is töretlen színvonalon használta mágikus tudományát, még akkor is mikor mi már fél órája nem csináltunk semmi érdemlegeset , hála a hajamban lévő fél kiló bogáncsnak, amelyet Andris már in-ben és out-ban egyaránt próbált eltávolítani..( köszi szépen,Andris ha nem vagy valszín bepöccenek s levágom a hajamat a svájci bicskával!
Az idő tényleg jó volt, a cross-motorosok meg vicceseket kiabáltak nekünk.
Egy civil biztos vagyok benne , hogy szektásnak hitt minket, mert feltűnően nem mert ránk nézni:D miközben Kildar fekete talárban épp ráolvasott egy lidércre.
a dal annyira jól lett előadva, hogy még a karakterem is elkezdett némi öniróniát gyakorolni, s 10percig röhögni saját magán ("konkrétan a simogsd meg az édesanyádat" vizuális élményének neuroszenzoros lefuttatása után)..

Igen, ami viszont a játék utáni freeforall-ozásban kicsit zavart, hogy zsinórban négy embertől kaptam a fejemre akkora Parasztlengőst,hogy azt hittem leesik.. szóval a kontrolált fegyverhasználat továbbra sem tűnik bevett szokásnak (még) a csapatnál ... ( engem anno iaido edzéseken ezért addig ütöttek, amíg ezt nem vettem komolyan:/ )
Erre úgy jobban kéne figyelni, a többi az nem problémás, sőt!

Jelmezek zsírok volt, főleg az inpregnáló , amit meg is lehetett enni... (Keitel érdeme) de a többi szilárdabb halmaz állaoptú jelmez is tetszetős volt, a poén-sodronying most is elgondolkodtató, mint pl. a cd és powertape rokonai:P
ja &az arcfestések pedig cyber-trúk voltak:P Most a képek+ felvétel is jók lettek valamiért, de nagyjából sejthető miért..

Élveztem.
Nagyon.

Első Larpom volt, és bár nem sikerült mindent megvalósítani sem barbárként, sem pedíg a fertőzöttek vezetőjeként (akinek olyan röhejesen hülye neve volt, hogy átlag 3 percenként kellett Skalle-t zaklatnom, hogy hogyan is hívnak... ), maga a fííling volt tökéletes.

Én nem fogok kitérni külön a dolgokra részletesen, azt már megtették sokan helyettem...

Csak annyi, hogy a kontrollált fegyverhasználaton tényleg lehetne fejleszteni (Igaz Ashi?! A combvágás az combvágás legyen, és ne combközti!!! )...

Andris: hát na, nem láttam pontosan, mi történt, csak azt, hogy meghalt, másrészt meg abban a szituációban a fejtalálaton kívűl mást nem is tudtam elképzelni. De ha mellkason szúrtad, hát na. Így járt szegény.

A kontrollált fegyverforgatásért Neked, Nagash sem kell messzire menned. Csak azért nem fájt, amit ütöttél, mert viszonylag könnyű volt a kardod. De egy ugyanolyan sebességű támadást Mari közel reális súlyú kardjával megéreztem volna.

Damien, so sorry, azért gondoltam, hogy com, mert oda is céloztem, de szerintem kissé jobban terpeszben álltál, ezáltal alacsonyabbra helyezve a combköztit. De szerintem volt eksön éjjel, mert barátnőd még nem keresett mobilon!

A meghalás, nos igen, az már megy, annak ellenére, hogy még élünk. Végre nem csak elterültek az emberek, hanem súlyos sebekkel még sokáig szenvedtek is.

A Larpról
Így elolvasva az előttem szólokat, azt hiszem jómagam is hozzáfogok valami kritikafélének.

Először is, nagyon jól éreztem magam, ami utóbbi időben kevés Live-on esett meg velem, ámbár magányos farkas típus vagyok, még IN-es karaktereket illetően is, ettől függetlenül most kicsit kellemetlen érzés volt egyedül kuksolni a kietlen erdő közepén. Nem igazán a félelem, vagy maga az egyedüllét aggasztott, sokkal inkább az unalom, ezért is császkáltam többször a terepen, másztam dombot, és a többi és a többi, valamivel el kellett foglalnom magam, és poén volt a dombmászás, mert beszéltem a krannoniakkal, eltelt 10 perc, és mentem dombot mászni, fönt ismét krannoniakra bukkantam, tehát én játszottam tuanit (afféle tibeti-kínai szerzetest), mégis a krannoniak voltak ott mindenhol.

A gúnydalról annyit, hogy Keitel szerint reggel óta ezen agyaltak a barbárok, ám mint semleges oldalon álló ember, azt kell mondjam, hogy tényleg azon 2 perc alatt találták ki, amíg felmásztak a lepelhez a domboldalba.

Alapvetően élveztem a szerzetesi szerepet, régóta szerettem volna valami hasonlót játszani, de minden live-on megy a szöveg, hogy "fúúj japók", ami sajnos kihat a többi távol-keleti népekre is, hisz egy kalap alá vannak véve, s ez részben gáz, hisz érdekes ilyet játszani, és egyáltalán nem japó, de egyben annyira nem is rossz, főleg, hogy így elmaradnak a veszprémi japók.

Mondjuk jobban örültem volna több őrült szerzetesnek, akik a világmegváltó-mocsárból kikerülős-másokat átverős ötleteiket meg tudják vitatni úgy, hogy a másik dumájából semmit nem fognak fel, mert el vannak merülve az őrültség alkotta kicsiny világukban, de talán majd legközelebb, mindenesetre köszönöm a bókot Skalle, most hízik a májam!

Örültem, hogy olyat játszhattam live-on, akinek nincs semmilyen spec képzettsége, nem ért a mágiához, nem harcol, és mégis kiügyeskedi magát a kellemetlen helyzetekből, ajánlom mindenkinek, mégha nem is tibeti szerzetes outfitben, mondjuk Kildar esetében kíváncsi lennék egy ilyen karakterre, hisz az esetek többségében valamilyen vezetői szerepet tölt be, és valahol úgy hallottam, hogy valami mellékest is szívesen kipróbálna.

Tehát ezen a játékon különösen éreztem azt, hogy a számomra szembetűnő dolgok mindenki számára szembetűnőek voltak, mint például, hogy a játék alapvetően a hatáskártyákra épült, hisz az eseménysorozat nem volt valami extra, de Skalle javára kell írjam, hogy tetszett a játékot övező határ, ami végülis nem volt ott, tehát elég szabadon lehetett azt tenni, azt mondani, amit az ember elképzelt.

Igen, pont Skalle említette, hogy egy következő játékhoz, aminél pl Tell-Nagash ostroma a fő cél több ember kellene, megpróbálom megmozgatni a TK-sokat (ebben Damien is segíteni fog), van 1-2 vállalkozó szellemű, akinek külön tetszene is egy egynapos játék, bár tudom, hogy Skalle abban az esetben több naposra számít. Szóval ezen a játékon is lehetett volna több ember, lehet túlságosan megszoktam a több emberes larpokat, és most már igénylem is őket (igen, a saját játékkal is ez a bajom, hogy nincs sok ember, bár annak néha van egy olyan fura hangulata is, ami elég pozitív). Viszont több embernél sokkal kuszább lehet egy egyszerű eseményen alapuló játék is, mert mindenki tovább keveri önhibáján kívül a szálakat.

A kis játékok negatív oldala még, hogy gyakrabban van benne OUT, mint a nagyjátékokban. A sok OUT-olásra Keitel hívta fel megint a figyelmet, és azt kell mondjam, hogy igaza van, de én nem a szervezés vagy a szerepjátszás hibájaként tüntetném fel, sokkal inkább minden játékos önhibáján kívüli tényezőként. A játékon kevés ember jelent meg, továbbá azt kell mondjam, hogy eléggé ismerjük egymást, hogy össznépi kocsmázást is tartsunk.

Több embernél ott van az a negatívum az előző mondattal kapcsolatban, hogy mivel nem ismerem, így nem tudom, hogy milyen reakciója lenne, ha kilépnék a szerepből, így ez a negatívum belekényszerít engem abba, hogy mindenképp IN-ben maradjak, igen vannak bizonyos negatívumok a világban, amik kényszere miatt jól működik a társadalmi szerkezet.

Pont emiatt a nagy területen kevés ember miatt nem tudom nagyon megítélni mások szerepjátszását, akik bizonyára apai-anyait beleadtak, hogy érdekes legyen a játék a másik számára, és persze önmaguk is jól szórakozzanak. Remélhetőleg legközelebb, vagy bármely következő larpon jobban meg tudom ezt figyelni, valahogy a különböző, furábbnál-furább karakterjátékok eléggé elszórakoztatnak ahhoz, hogy ha egy adott játékból valami hiányzik is, akkor is jólérezzem magam, talán a színház átka, nem tudom.

Nagash
A cyber-trúk -ot cyber-tyúknak olvastam...lehet aludni is kéne valamikor.

Nagash: nem haldoklottam, kikérem magamnak. Az állpotom vlságos, de stabil volt, mert Ashi rögtönzött rám szorítókötést, és még üvöltve el is zavarta Skallét a közelből, mielőtt a kattant sámán végleg lebökhetett volna . De attól még elég csúnya seb volt ahhoz, hogy agonizáljak, és ne legyen kedvem sétálgatni. És különben is, ha IN vagy , akkor IN vagy, függetlenül attól, odanéz-e valaki.
Am Schmied, nem Schmidt. Kovács, kérem szépen, Kovács és nem Szabó. A Kovács tucatabb név. Nem mindegy, h pulykaszárny vagy pulykaszörny, nem?

Egyébként összeállítottam egy rövidebb videót a larpon készült képekből és videókból:
https://www.youtube.com/watch?v=uqJYcTcu_O8

Remélem tetszeni fog!

Skalle:

Nagyon jó lett, a zenét is remekül eltaláltad, Mari kirohanása meg még mindig a játék harci jelenete szerintem, főleg úgy, hogy Kildar kézmozdulatával egyidőben történik, és ez így nagyon faszán néz ki.

Eglar:

Neked pedig szeretném megköszönni a játék talán utolsó, barbárokhoz is köthető IN-es eseményét. Sajnos az előző posztomból kihagytam, de most elmesélem mindenkinek, mert végülis egy olyan szerepjátékos kis mozzanat volt, ami az én hangulatomon sokat dobott és tényleg átéreztem, hogy Wolfric meghalt. Szóval éppen üldögéltem a rituális pontunknál, amikor Eglar megjelent a prémemmel, az egykori ruhámmal, és halk imával köszönte meg az életét nekem, áldozatként a tőrét hagyva a ruhacsomón. Úgy a dombon ülve, letekintve az egyszerű krannoni városőrre tényleg olyan volt, mintha szellemként néznék le rá és ő nem látna engem. Szóval köszönöm szépen, igazából megható jelenet volt.

Az összeállítás2-ről nem tudom miért Kuroszava Ran-jára asszociáltam...(valószínűleg nem a háttérzene miatt,mert abban nincs ) de érdekes így hajnali 2 fele...

Ashi, én ezt a ctrl dolgot másképp látom, de lehet, hogy a sötét miatt volt nem tudom, mindenesetre valamit kezdeni kéne vele...ez alól én sem vagyok kivétel..

Azért LSZT témát ne csináljunk belőle.

De szerintem egyrészt benne volt, hogy sötét, másrészt, hogy free for all. Játékon csak Keiteltől lehetett nagyobbakat kapni, azt hiszem, egyszer Damien jött vissza úgy, hogy két kézzel fogta a fejét, mert azt hitte, szét akar esni neki. (Of course, költői túlzás. )

http://damien-maelstrom.freeblog.hu/archives/2009/03/16/Fakard/

Blogomban bejegyzés a játékról.
Remélhetőleg szerzünk pár érdeklődőt

Amúgy nézzétek el nekem, hogy éncentrikusan van leírva, minden szentnek maga felé hajlik a keze

/Nem fogtam a fejem, ilyet még kötői túlzásokban se! :D:D/

FIGYELEM!

Na akkor röviden vázolnám hogy is nézne ki a következő játék:
Ugyebár minden bizonnyal megkapjuk az erődöt, úgyhogy egy nagyjából ehhez a helyszínhez passzoló szituációt dolgoztam ki (némi segítséggel).

Helyszín: Krangard, Krannon fővárosa, azon belül a királyi vár
Időpont: 11 évvel a démoni háborúk lezárulása után (tehát a második játék eseményei után mintegy 3 évvel)
Krannon egyre inkább meggyengül, mellyel párhuzamosan az új erőre szert tett Tell-Nagash és bábállamai megerősödtek és habár a lovagok vitézien harcolnak a havonta betörő ellenséggel, de sok jel utal arra, hogy Krannon a végnapjain van. Körülbelül 1 éve tisztázatlan körülmények közt elhunyt Hunderik Dalanar, az új uralkodót pedig sokan nem fogadják el törvényesnek, ezért a trónharcok is gyengítik az ország belső rendjét. A trónharcok elsősorban Krannon legerősebb bárói között folynak az ország egyes területein, de ugyanakkor ki tudja, hogy a királyi vár falain belül milyen intrikák zajlanak.

Választható felek:
- A krannoni uralkodó (személye és játékosa még tisztázatlan, de bárkit érdekelne az szóljon és megbeszéljük) és testőrei, lovagjai, utóbbiak többnyire csekély földdel és hatalommal rendelkező, de címüknél fogva tekintélyes harcosok
- A barbár származású krannoni hadvezér (őt viszont minden bizonnyal én alakítom majd) és barbár származású katonái (ők ugyan nemrég lettek besorozva a krannoni hadseregbe a menekülő barbárok közül (természetesen önkéntes alapon), de ők is teljesen krannoni felszereléssel, fegyverekkel rendelkeznek)
- Krangard érseke, a Szent Királyok kultuszának vezetője és részben egy adott szent részleges reinkarnációja (személye és játékosa még neki is függő), Krangard érseke most konkrétan a solarnita irányzatból került ki (ezekről majd később) valamint a templom lovagjai, akik földi javaikat és szolgálatukat a templomnak ajándékozták üdvösségért cserébe

röviden és tömören ennyi, majd idővel jön több infó, addig ha valakinek valami kérdése van azt csak bátran!

Egyszerű városit is el lehet játszani? Vagy parasztot? Vagy valami ilyen non-combat dolgot? Illetve a Tell-Nagash-i mágusokkal mi a szitu?

Igazából ezzel vártam volna, merthogy igazából előbb legyenek meg télleg a testőrök/katonák/lovagok és utána jöhet a többi. Igazából a királyi váron belül túl sok paraszt nincs, de ha ilyesmi szóba jöhet, akkor ott vannak a király szolgái, lovászai, esetleg ha rakunk bele királyi fogadót akkor egy kocsmáros. Azt viszont nem akarom hogy mindegyik oldalon van 1-1 harcos, a többi meg mind szolgát játszik (bár ilyen valszeg nem lesz, de akkor is ). Tell-Nagasht meg egyenlőre ne keverjük bele a dolgokba, elvileg erre semmi keresnivalójuk.

Mikor lesz játék?

Igen, határozottan jól jönne végre valami végleges játékkiírás meg ilyesmi, tekintve hogy mindjárt szeptember.

Jövő héten megpróbálok valamilyen időponttal előrukkolni annak fényében, hogy

1. Kell e 2 hónapig napszemüveget viselnem a szabadban
2. Lecramnak hogyan alakulnak őszi programjai
3. Milyen erődös rendezvények lesznek és mikor

Ha amiről beszélünk az egy látásjavító lézeres szemműtét, akkor elsősorban attól függ a dolog, hogy melyik módszer. Viszont azt mondják a gyógyulási idő alatt nagyon javallott erős UV védelem (értsd, még enyhén felhős időben is) lévén a gyógyuló szaruhártya visszavastagszik ennek hatására és ezáltal visszaromlik egy kicsit a szem.

A régebbi módszereknél elég sokáig (volt ahol 4-6 hónapig) kellett viselni napszemcsót (öcsémnek még ilyen volt kb 5 éve) az újabbaknál nem tudom pontosan, de semmiképpen sem árt ha beszerzel egy jóminőségű cuccot. Gondolom ez intraLASIK eljárás lesz, öcsémet még LASEK-ezték.